A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A VÍZGAZDÁLKODÁSI ADATBÁZISSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE - Dr. Pálfai Imre: Az aszályossági index

lezően sürgetővé teszik számunkra az aszélykárok okainak beható vizsgálatát, s az ezzel kapcsolatos közgazdasági kérdések elemzését. Ezekhez a vizsgálatokhoz mindenekelőtt szükség volna az aszály mértékének valamilyen számszerű kifejezésér

e, egy olyan egyszerűen számitható, de a főbb időjárási körülményeket kellően kifejező mutatóra, amely alkalmas lenne, pl. a különböző évek időjárásának összehasonlítására, egy bizonyos mértékű aszály előfordulási valószínűségének meghatározására, az aszály területi eloszlásának bemutatására, és más egyéb számszerű vizsgálat elvégzésére, így fölhasználható volna közgazdasági elemzéseknél is. Dolgozatomban egy ilyen mutató, az "aszályossági index

" bevezetésére teszek javaslatot, s példákat mutatok be alkalmazására. Az aszály fogalm

a alatt általában hosszantartó szárazságot értünk. A kevés csapadék rendszerint nagy meleggel párosul, ami növeli a levegő párologtató képességét. Az aszály következtében a talaj nedvességtartalma annyira lecsökken, hogy a növényzet számára nem, vagy alig marad fölvehető vízkészlet, s így súlyosan károsodik. r\z aszály mértéké

t valamely időszak csapadékmennyiségének a sokévi átlagtól való eltérésével, a csapadékhiánnyal szokták jellemezni, s esetleg tájékoztatnak a levegő hőmérsékletének az alakulásóról is [l,3]. A csapadékhiány számítására, valamint a csapadék és a léghőmérséklet együttes figyelembevételére azonban nincsen egységesen elfogadott módszer. Kézenfekvőnek látszik hogy az aszály mértékét - az éghajlat jellemzésére bevezetett különböző koeficiensek [5.6] mintájára - a párologtató képesség, ill. az ezt helyettesítő léghőmérséklet, és a csapadékmennyiség hányadosakén

t fejezzük ki. A párologtató képességet a léghőmérsékleten kivül - többek között - befolyásolja a levegő nedvességtartalma, a napfénytartam és a szélerősség is. Ezeknek a tényezőknek (melyek teljesen nem is függetlenek a léghőmérséklettől és a csapadéktól) azonban kisebb a befolyásoló hatása. Számításba vételük - a megfelelő adatsorok hiánya miatt - egyébként is korlátozná a mutató alkalmazását. - 2o -