A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI - Szőke Molnár Lajos–Szalóki Sándor–Pintér Ágnes: Dinamikus szimulációs modell alkalmazása a vízhiány, a víztöbblet mértékének és gyakoriságának meghatározására

W/i/ > WMAX /8/ Ebben az esetben víztöbbletről AdUS/ van szó, számítása: WPLUS/^y = v/±/ ~ WI-IA

X egyenlettel történik. ' /9/ A WFLUS értékét a program a megfelelő dekádra rögzíti és egyben halmozza is, közben a /9/ egyenlet elvégzésével a W^y visszaáll a WMAX határértékre, azaz W/i/ " WIA

X /lo/ b/ ha a W^^y értéke a WHIN érték alá süllyed, vagyis W/i

/<WMIN /ll/ Ebben az esetben vízhiányról /WDEE/ van szó, ami WDEF

/<i

/, = WMIN - W^y /12/ A vízhiány értékét a program az adott dekádra rögzíti és egyben halmozza is, közben a /12/ egyenlet elvégzésével az állapotváltozó aktuális értéke visszaáll a WMIN határértékre, vagyis W

/±

/ = WMIN /13/ A számítás így megy a vegetációs időszak végéig, sőt azután is, csak akkor már nincs az állapotváltozóra /a megengedett ned-vességhiányra/ vonatkozó alsó határérték /WMIN/ és nincs a talajvízből való vízfelvétel. 4. SZIMULÁCIÓS MODELL INFORMÁCIÓ IGÉNYE A növénytermesztési tér vízháztartása igen bonyolult rendszer, a lényeg megtartása mellett olyan egyszerűsítést engedtünk meg, amely még nem sérti sem a belső, sem a külső kapcsolódásokat. A modell információigényének igazodnia kellett a lehetőségekhez is pl. visszamenő, hosszú idősorok elemzése esetén. Sorba véve a szükséges inputokat, a következő magyarázatot adjuk: Az induló vízkészletet ill. nedvességhiányt konkrét méréssel kell meghatározni. A csapadék és a hőmérséklet értékeit tárgyba -