A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA ÉS AZ IRÁNYÍTÁS - Benedek József: Öntözőfőművi kapacitások kihasználását befolyásoló közgazdasági tényezők

dületet visszafogták, vagy egyáltalán megakadályozták a kibontakozást. - A mezőgazdasági nagyüzemek - miután a nagyüzemi termelés feltételei megteremtődtek - a termelés, a hozamok növelését inkább az öntözésnél általánosabban elterjeszthető és viszonylag gyors eredményt hozó termelési mód bevezetésével láttái: elérhetőnek. liind nagyobb számmal kapcsolódtok az egyre szélesedő - különböző kulturák termelésére létrehozott - termelési rendszerekhez. A termelési rendszerek főleg szervezi;.i és a tájegységen leginkább alkalmazható technológiai előírások szigorú betartásával, a kutatások eredményeinek felhasználásával eddig is tartósan biztosították a korábbi éveiméi kedvezőbb eredményeket. Természetesen a termelési rendszerek működtetése is kellően eszköz és anyagigényes, azonban a befektetések e termelési módnál rövid időn belül megtérülnek. A termelési rendszerek technológiai előírásai nem zárják ki, de feltételként nem tartalmazzák a kulturák öntözését, mivel az eleve területi korlátokat eredményezne. - A tudatos, kellően átgondolt öntözéses gazdálkodás felismerésének hiányára utal az a körülmény, hogy a gazdaságok nem koncentrálták az öntözést azokra a kulturáltra, amelyeknek öntözéses termeléssel elérhető hozantöbbleteiben az öntözés költségei megtérülnek és a gazdaság eredményét pozitívan módositjálc. Figyelembe véve azt, hogy hazánk a feltételes öntözés zónájába tartozik, továbbá, hogy az öntözésre berendezett terület a művelhető területnek mintegy 5-5,5 a, az utóbbi években öntözött terület pedig csak 2,3 - 2,8 ^-a, nem lehet elvárni az öntözéstől, hogy országos méretekben, de alár országrészenként, vogy nagyobb tájegységenként is meghatározó legyen az aszály-kár elhárításban, egy-egy nagy területen termelt kultura termelési eredményének alakulásában. Ilyen elvárással csak cldcor élhetünk, ha a jelenlegi méreteknek legalább 10, 15-szörösén folytatunk öntözéses gazdálkodást. A mai körülményeink mellett és az esetleges további öntözési fejlesztés kezdeti szakaszában elsősorban azoknak a növényeknek öntözése látszik célszerűnek, amelyek a gazdaságoknak tisztes jövedelmet biztosítanak, ugyanakkor a hazai ellátás mellett közvetlenül exportálhatók, vagy közvetett nódon elősegítik az e:q>ort fokozását, csökkentik az importot, más kulturák részére területet szabadítanak fel. A Központi Statisztikai Hivatal 1972. és 1901. között hét alkalommal számbavette néháiy növény öntözéses és száraztemeléoénok i'őb'o adatait. Ezekből számított átlagok figyelmeztetően jolzil: az egyes növények öntözéses - 36 -