A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA ÉS AZ IRÁNYÍTÁS - Benedek József: Öntözőfőművi kapacitások kihasználását befolyásoló közgazdasági tényezők

tosan beszűkült, 1980-tól csaknem teljesen megszűnt. Aa árváltozások hatására a termelési költs-^gdi magnövekedtek, ezt nem követték a felvásárlási árak. Több növény öztözése gazdaságtalanná vált. E tényzők együttesen felerősödve éreztették negativ hatásukat. A mezőgazdasági üzemek a jelenlegi közgazdasági viszonyok mellett nem érdekeltek az öntözésben. Magasabb szintű, döntés szükséges annale megítéléséhez, hogy a kül- és belföldi piaci helyzet, a lakosság ellátásának biztonsága szükségessé teszi-e az öntözéses gazdálkodás szélesebbkörü alkalmazását. 1. ÖNTÖZÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezését megelőző években 135-146 ezer hektár terület volt öntözésre berendezve. A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásától napjainkig három fejlődési szakasz különböztethető meg. Az első szakasz 1972-ig tartott, és amelyre a nagymértékű fejlesztés volt a jellemző,1972. év végére - az évenkénti átlagos 28,1 ezer hektáros növekedés mellett - 433,8 ezer ha volt a berendezett terület, vagyis 230/^-kal több, mint 1960-ban. Napjainkig ez volt a legnagyobb megvalósult kapacitás érték, jóllehet e kapacitásnak egy része már öntözésre alkalmatlan volt. Ezért 1973-tól már csak az öntözésre alkalmas kapacitást tartjuk nyilván. A973-ban ez 439-6 ezer ha volt/ A második szakaszban a mezőgazdaság öntözési kapacitása lényegesen nem növekedett,sőt 1979-re - ezen időszak végére - kismértékben csökkent is. Erre az időszakra a kapacitás összetételének fokozatos átalakulása volt jellemző. Megnövekedett a biztonságosabb vízszolgáltatást nyújtó, f ánüböz/öntözőrendozerekhez/ tartozó öntözési kapacitás aránya. Mig 1972-ben a vizjogilag engedélyezett területnek /a berendezett területnek azon része, melynek üzemeltetésére a mezőgazdasági üzemek rendelkeznek vízjogi engedéllyel/ 51,6 a, addig 1979-ben 66,9 fS-a tartozott öntözőrendszerekhez. Évenként átlagosan 8,8, összesen 61,6 ezer hektárral növekedett az öntözőrendszerekhez tartozó engedélyezett terület. A harmadik szakasz 1980-ban kezdődött és még napjainkban is tart. Ezen időszakban jelentősen csökkent az öntözési kapacitás. A megváltozott közgazdasági viszonyok hatására a mezőgazdaság két év alatt lemondta /visszaadta/ a vízjogi 3o -