A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA ÉS AZ IRÁNYÍTÁS - Szabó István–Burger Ferenc: A mezőgazdasági vízszolgáltatási főművek fejlesztésének problémái, gazdasági kihatásai

delt. Figyelembe kell venni, hogy csak lassan növekszik azoknak a "jó" és "kitűnő" öntözőgazdaságoknak a száma, amelyek közép és hosszú távon tartós öntözőviz igénnyel lépnek fel. Az öntöző kapacitások kihasználása és az üzemi öntözésre berendezett terület aránya között egyébként erős összefüggés mutatkozik, és mindezek tudatában nem meglepő, hogy ezek a gazdaságok a csapadékos években is magasabb hozamokat és nettó eredményt érnek el. Ugyanakkor az öntöző gazdaságok több mint 60 $-ában a berendezett terület 120 ha alatt maradt. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésénél, különösen a rekonstrukciók végrehajtásakor a területi koncentrálódásra kell törekedni, a meglévő főmüvi ellátottsággal összhangban. Az öntözőfejlesztés üzemi méretezése általában a klasszikus kockázatszámitási felfogásbein történik, melynek alapja a költségek /meghatározott időszakban diszkontált értékek/, valamint a várható átlagos kár /elmaradt haszon/ összevetésén alapul. Jelenleg és a jövőben is, - támogatások nélkül a számitott költségek olyan magasak, hogy csak igen nagy átlagos károk mellett feltételezhető az öntözésberuházási döntés /feltéve azt is, hogy a saját alap és hitellehetőségek ezt egyáltalán lehetővé teszik/. Az ilymódon kalkulált károk nem egyszerűen esetenkénti aszálykároknak tekinthetők, hanem olyan elmaradt haszonnak, illetve hozamnak, amellyel még az átlagos, vagy akár az átlagosnál csapadékosabb években is számolni kell. Ilyen szintű termesztéstechnológia ma még valóban nagyon ritka és ez megerősiti az előzőekben levont következtetéseket. Ugyanakkor ezekben a gazdaságokban az öntöző kapacitás kihasználása magas fokú lenne, és az agrotechnika szerves és állandó összetevőjét képezné. Az aszálykárelháritó eseti öntözésre való berendezkedésnek a jelenlegi helyzetben nincs reális lehetősége. A főmüvi kapacitás kihasználások aLakulására jó hatással lenne, ha a rizs vetésterületében mutatkozó csökkenő tendenciát - 26 -