A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése II. kötet, A mezőgazdasági vízgazdálkodás közigazgatási kérdései (Szarvas, 1984. július 4-6.)
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA ÉS AZ IRÁNYÍTÁS - Szabó István–Burger Ferenc: A mezőgazdasági vízszolgáltatási főművek fejlesztésének problémái, gazdasági kihatásai
A táblázat adatai /8, 9, 10/ alapján megállapítható, hogy 1970ig a vízgazdálkodási beruházások 20-30 jí-át mezőgazdasági vízhasznosítási célra fordították. Ezt követő évtizedben csökkenő részaránnyal, de még mindig jelentős összegeket fordítottak e célra, mivel a már megkezdett beruházásokat be kellett fejezni /pl. Kiskörei Vízlépcső öntözófőmüvei/. 1.2 A gazdasági feltételek változásának hatása a mezőgazdas ági vizhasznositás fejlesztésére A hatvanas évek végétől már az uj öntözésfejlesztési koncepció szabta meg a fejlesztések ütemét, és főleg irányát. E szerint az öntözés fejlesztését azokra a gazdaságokra kell koncentrálni, amelyek kellő közgazdasági és megfelelő talajtani, vízgazdálkodási adottságokkal rendelkeznek, és további fejlődésükben a szárazgazdálkodás lehetőségei határán túllépnek. Ez esetben elvárható a vízgazdálkodási háttér részét képező főművek kellő kapacitáskihasználása, a fajlagos költségek viszonylag alacsony szinten tartása, és az üzemi befektetések hatékony, viszonylag gyors /6-10 év alatti/ megtérülése. Ilymódon az öntözéses gazdálkodás valós szükségessége és eredményessége már szoros öszszefüggésbe kerülhet egymással. Fz a koncepció - ebben az időszakban - az előzőekben emiitett okok miatt - csak részben valósulhatott meg. Az állami támogatás mértékének csökkenése, majd megszűnése után - a szigorúbb kritériumok következtében - az öntözésre berendezett területek növekedése lassult, 1970-75 között 86 ezer hektár fejlesztés és rekonstrukció történt, nagyrészt már célcsoportos beruházási konstrukció keretében. Ugyanakkor a MÉH és az OVH koordinált munkája során kialakult a gazdasági és műszaki tervezés olyan összehangolt módszere, mely az uj koncepció szellemében célozta a nagytérségi főmüvi és meliorációs, valamint termőhelyi, üzemi feltételek egyeztetését, az öntözéses beruházások hatékony allokációban történő megvalósítását. Az irányítás kiindulópontja a mezőgazdasági üzemek helyzetelemzése, sorolása abból a szempontból, hogy öntözéses beruházások - 22 -
