A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása (Szarvas, 1984. július 4-6.)

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TELEPHELYEK VÍZELLÁTÁSA, SZENNYVÍZ-TERMELÉSE, KEZELÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA - Fábián László: Közüzemi vízmű vállalatok és mezőgazdasági üzemek együttműködési lehetőségei az ivóvízellátás területén

A közüzemi viz- és csatornamű vállalatok települési vizellátó rendszereket üzemeltetnek. A települési vizellátó rendszerek telepítésére, tervezésére, építésére, üzemeltetésére, üzemfenntartására szigorú jogi, közegészségügyi, műszaki, munkavédelmi előírások vonatkoznak. Egy kisebb település vizellátó rendszerét, amely áll 2-3 kútból a megfelelő kútgépészettel Békés megyében általában gázmentesitőből, mély ill. magas tározóból valamint az elosztó hálózatból, összehasonlítva egy mezőgazdasági üzem vizellátó rendszerével ugyanezen műtárgyakat találjuk. A cél is mind a kettőnél azonos az ivóvíz ellátás, eltérés csak a közvetlen emberi fogyasztás magasabb fj-os arányában van a közüzemi vízműveknél . Pl. a békéscsabai Szabadság Mg. Tsz. központi telepének vízmüve 3 kúttal, gáztalanitóval 2 db hídroglóbusszal, l db mélytározóval mintegy napi 45O nf ivóvizet szolgáltat. Ez megfelel pl. Kötegyán, Elek vagy Lőkösháza vízigényének. A cél azonossága maga után vonja a jogi, közegészségügyi, műszaki és munkavédelmi előírások azonosságát. összefoglalva megállapítható, hogy a mezőgazdasági üzemek ivóvízellátó rendszere szoros analógiát mutat a közüzemi vízmüvekkel. Így az üzemeltetési, üzemfenntartási tevékenységet is a közüzemi vízmüvekkel szoros analógiában kell kialakítani. Ezt legtöbb helyen személyi és tárgyi feltételek akadályozzák, valamint a szemlélet is bizonyos fokig hibás, azzal, hogy az üzemi vízmű megfelelő működését természetesnek tartják és csak egy súlyosabb üzemzavarnál /ami komoly gazdasági károkat okozhat/ figyelnek fel az üzemi vízmű munkájára. Ebben az esetben természetesen negatív előjellel. - 16 -