A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)
Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Major Pál: Az Alföld talajvizhelyzete és változásának tendenciái, értékelése
vermi. Vizháztartási vizsgálataink eredményei azonban mutatják, hogy a téli csapadék hatására bekövetkező emelkedést elég tág határok között tudja a növényzet transpirációja kompenzálni, tekintve, hogy ez igen tág határok között alakulhat. Ha azonban lecsökken a nyári félévben a talajvizből történő párolgás lehetősége, akár a megnövekvő nyári csapadék, akár a lecsökkenő nyári félévi hőmérséklet következtében, ugy a kisebb mértékű nyári süllyedést a természetes hatások nem növelhetik, igy ennek a körülménynek, elsősorban kötött fedőrétegü területeken jelentős hatása lehet és van a talajvizállás változására. 5 állomásra feldolgoztunk az I.táblázatba n az évi potenciális vizhiány mm-ben kifejezett értékét 1951. és 1979. között. A potenciális vizhiány tulajdonképpen a potenciális párolgás és a csapadék különbsége, igy a potenciális vizhiány csökkenő, netalán negativ értékei a talajvizállás emelkedésének lehetőségére, ill. fokozottabb emelkedésére utalnak. A táblázatban Berettyóújfalu, Debrecen, Kompolt, Kecskemét és Nyiregyháza állomások vizhiány-adatait láthatjuk. Ha a táblázat adatait öszszehasonlitjuk az 1., 3. és 4. ábrán k talajvizállás-idősoraival, ugy láthatjuk, hogy azokhoz az évekhez tartoznak a magasabb talajvizáDás-értékek, amelyeknek potenciális vizhiánya alacsony volt. Különösen figyelmet érdemel a táblázat adataiból levonható az a számszerű eredmény, hogy mig Kecskemét potenciális vízhiányának átlagértéke 456,2 mm, addig Nyíregyházáé csupán 331,9 mm. A kettő között jelentkező mintegy 124 mm különbséget, ha a beszivárgási hányadot és a szabad hézagtérfogatot is figyelembe vesszük, már indoka lehet egy mintegy 2o-3o cm-es talajvizállás emelkedésének a Nyírségben a Duna-Tisza-közéhez képest. Ha ismételten hangsúlyozzuk, hogy a változások hosszabb időszak, több év hatásainak összegzett eredménye, ugy célszerű, ha a változásokat előidézhető csapadék-adatokat sem önmagukban vizsgáljuk, hanem célszerűen ezek mozgó átlagértékeivel dolgo- 69 -