A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Fehér Ferenc: A vízrendezés és a melioráció kapcsolatrendszere

Jelentós adatbázis képviselnek a. síkvidéki kisérleti területek és felhasználható a vízrajzi, a meteorológiai, a talajtani, a mezőgazdasági és egyéb ha tárterületi adatok széles köre. Ennek az adatbázisnak a tudatosítása, a g^corlati munkába való mind jobb bevonása megalapozottabb tervezést, körültekintőbb üzemeltetést eredményezhet. A síkvidéki adatbázis feltárásával kapcsolatos munka a befejezéséhez közeledik, az adatbázist bemutató kiadvány a közeljövőben nyilvánosságra kerül. A vízrendezés, a melioráció tervezését a távérzékelés mód

sze• " 1 1 ,r l "" ' L 1 1 1 1 1 ' 1 1 • ' ' 1 rei, eredményei nagymértékben segíthetik. A távérzékelésnek, elsősorban a légifényképezésuek a vízrendezésben történő alkalmazására egyszerű interpretációs módszerek kerültek kidolgozásra. Ennek alkalmazási feltételei a felvételek készítésétől a kiértékeléséig a vízgazdálkodási ágon belül adottak. Ugyancsak folynak azok a vizsgálatok, ame> lyek segítségével korszerűbb interpretálás! módszerek kerülnek kidolgozásra ill. speciális vízrendezési elemek interpretálása oldható meg. A vízrendezésben használható légifényképezési módszereket Ldcskó 3. tanulmánya foglalja, össze. A vizrendezósi tevékenységnek szoros kapcsolata van a vízgazdálkodási ág más szakágazati tevékenységeivel. A vizkészletgazdálkodást é.j a mezőgazdasági vízhasznosítást a csapadék helybentartásának megoldásával, a talaj tarozás! kapacitásának növelésével tudja a vízrendezés kedvezően befolyásolni. Jelentős kérdés az élővizek és csatornák vízminőségének kérdése elsősorban a nem pontszerű mezőgazdasági eredetű szennyezőforrások miatt. Környezetvédelmi szétbonto

k miatt élővizeink vízminőségének védelme érdekében olyan üzemi vízrendezési ós meliorációs beavatkozásokat kell alkalmaznunk, amelyek megakadályozzák a kemikáliáknak az élővizekbe kerülését és igy a vízminőség romlását. Ez elsősorban a műtrágya hatóanyagok és a növényvédőszerek bemosódására vonatkozik. Ezeknek a kemikáliáknak az alkalmazását ugy kell megoldani, hogy felhasználásuk technológiája lehetőség szerint igazodjon az üzemi vízrendezés módszereihez. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a talajból kimosódott káros sók ill. a talajba be nem épült kémiai hatóanyagok vizminőségrontó hatására is. - 6o -