A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Fehér Ferenc: A vízrendezés és a melioráció kapcsolatrendszere

jaínkban. A dombvidéki vízrendezésnél a szabad összegyülekezési folyamatokra vonatkozó, mind a klasszikus, mind a modern /rendszer-/ hidrológiában megtalálhat ó módszerek alkalmazásra kerültek. A síkvidéki hidrológiai folyamatok nagyon lassú dinamikája, az összegyülekezés időbeni elhúzódása, közel permanens állapotok kialakulása lehetővé tette a vízháztartás! módszere

k alkalmazását. A belvízjelenségeknek vízháztartás! alapon történő megközelítése sok szerző nevéhez fűződik. Közülük a közelmúltbeli tevékenységük alapján elsősorban Kienitz Gábort és Csipai Imrét kell kiemelni. Dinamikus megoldások is születtek elsősorban rendszerhidrológiaj alapon. Ezek közül a hidrológiai modellek közül Kienitz Gábor és Ijjas István modelljeit kell megemliteni. A rendszerhidrológiai modellek azért nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert számítógépi kapacitás- és adatigényük túlságosan nagy volt. Rendszerhidrológiai alapon, továbbra is a szintetikus modelleket előtérbe helyezve, de lényegesen csökkentett számitógép kapacitási- és adatigénynyel Tóth László Menyhért vizsgálatai érdemelnek említést. Az egyes vízrendezési müvek méretezési eljárásai kidolgozásának másik lehetséges módja a statisztikai vizsgálato

k elvégzésére alapszik. Ehhez természetesen különböző jellegű, megfelelő hosszúságú ós megbízhatóságú adatsorokra van szükség. Ezeket a vizsgálatokat a. Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Oroszlány István vezetésével végezték. Az adatok az ÖICE és a YI1UKE kísérleti belvizöblözeteiből származtak. A statisztikai vizsgálatok alapján kapott összefüggéseket más, konkrét vízgyűjtőkre az ottani állapotok figyelembevételével lehetséges, tehát a módszer a statisztikai elemek mellett tartalmaz bizonyos fizikai /determinisztikus/ elemeket is, A statisztikai vizsgálati módszereknek a belvizes jelenségek elemzésénél történő alkalmazása általában nagy vitát vált lei a szakemberekből. Összefoglalólag az a megállapítás tehető, hogy minden statisztikai vizlgálati módszer alkalmazásának szigorú feltételei vannak /ez egyébként a vízrendezésben gyakran alkalmazott más módszerekre pl. a dréntávolság meghatározására is igaz!/, tehát feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy a vizsgálathoz felhasznált adatok megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek, vagy az alkalmazott elhanyagolások, közelítések megengedhetők-e. A síkvidéki hidrológiai folyamatok elemzése esetén általában az egyöntetűség /agrotechnika változása, talaj- 58 -