A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)
Összefoglaló előadások - 2. Melioráció - Fehér Ferenc: A vízrendezés és a melioráció kapcsolatrendszere
nónia megteremtésére/, még mindig kérdéses a megfelelő üzemelés. Ehhez korszerű üzemelési elvek és ezeken nyugvó vizkornányzásj r.iódsze re k szükségesek. A meliorációs igényeket is lcielégitő üzemelési elvek, amelyek a belvízrendszerek üzemeltetésére már korábban kidolgozásra kerültek, a folyamatos belvízelvezetést és Így automatikusan a lehető legalacsonyabb befogadási szintek tartását tűzik ki célul. Ezeket az elveket a beküldött dolgozatok közül különösen Cifka J. tanulmánya foglalja jól össze. Természetesen ezen elvek megvalósitásánál is kellő óvatossággal kell eljárni: a folyamatos szivattyúzással a mezőgazdasági termelés szempontjából káros vizeket kell elvezetni és óvakodni kell /a levezető rendszertől függően / olyan talajvízszint süllyesztéstől, amit a mezőgazdasági termelés nem igényel f de növeli, az üzemelési költségeket. Ebből a szempontból is, de még inkább a belvizek gyors, az elöntések által veszélyeztetett területek eltérő érzékenységét figyelembe vevő levezetése szempontjából nagy jelentőségű a vizkormányzás megoldása, Értékes tehát az a munka, amit a vizkormányzás módszereinek fejlesztésével kapcsolatban Vajk Ö, mutat be anyagában és feltétlenül szükség lenne arra, hogy az ilyen jellegű módszerek minél hamarabb gyakorlati alkalmazásra ke rüljenek széles körben, A vizrendezési müvek működése síkvidéki területeken kritikus időszakban ritkán lehet tisztán gravitációs, általában a befogadóhoz való kapcsolódás szivattyúval /szivattyúteleppel/ történik és belvizes időszakban a mezőgazdaság szempontjából káros vizet a befogadóba be kell emelni, A rendszer egyes elemeinek kapcsolata lehet gravitációs vagy szivattyús. Gravitációs rendszer esetén a kisebb jelentőségű müvek megfeleB üzeme kétségkívül kényszerkapcsolatban van a nagyobb müvek üzemelésével: az üzemi csatorna csak akkor működik kielégítően, ha a csatlakozó üzemközi csatorna vízszállítóképessége és vízszintje az üzemi csatornán érkező vízhozam bejutását ^.ehetővé teszi, /Természetesen ez egy egyszerűsített hidraulikai elképzelés, a tényleges vizmozgást a vízhozamok folytonosságának fel tételezésével a mindenkori energia-viszonyok határozzák meg,/ Az összehangolt fejlesztésnek éppen az a lényeg e, hogy mértékadó helyzetekben is /megfelelő üzemeltetést és vizkormányzást feltételezve/ a mezőgazdasági termelés számára felesleges, káros vizek kellő biztonsággal elvezethetők. Természetesen a mértéltadó helyzeteket kellő - 56 -