A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Dr. Ress Sándor: Az árvízvédelem fejlesztésének közgazdasági kérdései

b•/ A hullámtéri hasznositás gazdasági kérdései esetében le szeretném szögezni, hogy hullámtér hasznositások egy területi Gzem kereteiben valósulnak meg. Amennyiben ezek a hasznositások a területi üzem funkcióját valamilyen mértékben sértik, akkor a kérdés föltevésének nincs helye. Ezért a közgazdász arra, és csak arra adhat választ, hogy a területi üzem funkciójának zavartalan ellátása mellett milyen lehet a hullámtér igénybevételének mértéke és módja. 3. AZ ÁRVIZI KOCKÁZAT ÉS BIZTOSÍTÁS Legutóljára az árvízkároknak egy nem központi kezelésű, állami, ágazati kivédési módjáról, a fennmaradó kockázat és a biztosítás kérdésköréről beszélnék. Kiindulási alapelv ezen a területen az lehetne: ha az árvizkárok által közvetlenül érintettek az állam, a vízgazdálkodási ág által szolgáltatott alapbiztonságot keveslik, akkor biztonságukat részlegesen, vagy teljesen önálló döntés alapján bizonyos anyagi ellenszolgáltatás fejében növelhessék, tudomásul véve, hogy ezáltal mások biztonságát csökkentik. Ártereink mindegyike fogalmilag két részre osztható. A hullámtéri részre és mentett oldali részre. Árvízvédelmi politikánk, árvédelmi intézkedéseink a mentett cfldali részek esetében semmiféle területfejlesztési szabályozással, orientálással nem élhetnek. Az alapbiztonság ingyenes állami szolgáltatása elvéből kiindulva az állam ártéri járadékot nem szed. Tehát ez a területrész mind az urbanizációs, mind az ipartelepitési politika és gyakorlat szempontjából, mind az egyes egyén szempontjából nem különbözik az ártereken kivül fekvő területektől. Az itt elhelyezkedő, vagy ide települő termelő egységek ugyanakkor "eltérő módon" érzékelik a fennmaradó kockázatból adódó különbséget. Ennek alapján tehát felül kellene vizsgálnunk az árvizek - 38 -