A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Dr. Ress Sándor: Az árvízvédelem fejlesztésének közgazdasági kérdései

E probléma-komplexum egyik lehetséges megoldási módja: Kiindulási elvnek kell tekinteni, hogy a jelenleg előirányzott mértékadó kiépítési szintek elérésével a veszélyeztetettt területek olyan alapvédettségben részesülnek, amely már megfelel a jogos társadalmi-politikai elvárásoknak /minden területre vonatkozóan/, vagyis az elviselhető valószínűségi szintre csökken az élet- és vagyonkárosodás veszélye* Ebben a helyzetben az árvédelmi rendszerek további fejlesztési feladatait már a többi infrastrukturális ágazatok fejlesztésével azonos módon kell elbirálni. Ez annyit jelent, hogy a fejlesztések rangsorolásában "mibe kerül, mit hoz" alapján történő mérlegelés vezérelvének még a legszélsőségesebb esetekben, ha áttételes módon is, de érvényesülni kell. Alaposan vizsgálni kell például, hogy a fejlesztések elmaradása, avagy a tulfejlesztés milyen következménnyel jár a gazdaság termelő szektoraira, illetőleg az egész gazdaság teljesítményére nézve. Minden esetben azt Jelenti, hogy az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésénél is - az alapbiztositottság elérése után - a differenciált, gazdasági szempontokat figyelembe vevő fejlesztési elvnek kell a meghatározónak lennie. Továbbmenve, ez azt is jelenti, hogy minden fejlesztési döntéshozatal alapjaként meg kell határozni a kiépités gazdaságilag indokolt mértékét. Ekkor azt kell mérlegelni, hogy egy bizonyos védettségi szintet meghaladó védelmi kapacitás megépitése helyett érdemes-e eltűrni az e szintet meghaladó, csupán bizonyos valószínűséggel fellépő árhullámok kárhatásait, illetőleg az ideiglenes védekezési munkák költségkihatásait. A túlzott biztonságra történő kiépítéssel feleslegesen elvonjuk a népgazdaság erőforrásait, az elégtelen biztonságú kiépités esetén pedig kockáztatjuk értékeinket, termelésünk folytonosságát, végső soron ez esetben is pazarolunk. Lehetséges és szükséges ie tehát a kérdés oly módon való megközelítése, hogy az egyes öblözetek védettségi szintje miképp alakuljon a kiépités költségeinek és a védett javak, a folyamatos termelés értékének függvényében - 31 -