A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)
Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Dr. Goda László: Az árvízvédelmi hidrológiai kutatások helyzete, a fejlesztés célkitűzései
tő a helyzet. A Körösök árvizeiről Szlávik Lajos rendszeresen beszámol, a Tisza-Maros csomópontot Vágás István,Pálíai Imre és társai megbízhatóan elemzik. Az előrejelzési módszerek fejlesztése Nyíregyházán és Szolnokon is erőteljesen megindult, viszont az árvizi íeltárások már hiányoznak.Megközelítően aktiv árvizi hidrológiai tevékenységet csak az ország nyugati mesgyéjén találunk. Ott is "divat" még az árhullámok rendszeres feldolgozása, a tapasztalatok publikálása. És ami a Rába és a Tisza között van7 Pl. a Duna. Feltétlenül az 1965-ös vagy azt meghaladó nagyvizekre van szükség ahhoz, hogy hidrológiai értékelést kapjanak? Ugyanakkor ismeretes, hogy vannak szakaszok és vannak vizjárási állapotok, ahol és amelyekben az előrejelzéseink rendszeresen hibásak. Vagy vehetjük az északmagyarországi íolyókat, köztük a Bodrogot. A Bodrog árhullámai mind ujabb kérdéseket vetnek íel t ugyanakkor ezeknek a íolyóknak nincs sajtójuk.Vagy - hogy teljes legyen a kép - a hazai kisvizfolyások.Vizrendezési hidrológiai paramétereket határozunk meg,lefolyási térképeket ujitunk, ugyanakkor nem használjuk fel a rendelkezésre álló hitelasitési lehetőségeket sem. Olyasmire gondolok, ahogy Szilágyi József feldolgozta jó 3o évvel ezelőtt az Általér árvizét. Az ilyen és hasonló feldolgozások számának növelésével véleményem szerint a kisvízfolyások árvizi hidrológiája jelentősen gazdagodhatna. Szeretnem, ha nem kellene kihangsúlyozni, hogy az elmondottakkal nem a területen dolgozó szakemberek munkáját akartam értékelni. Vonatkozik az mindenkire, aki árvizi hidrológiában illetékesnek érzi magát függetlenül attól, hogy területi vagy központi szerv dolgozója-e. Az elmulasztott lehetőségeket pótolni nem lehet, az árvizek nem ismetelhetők meg, minden árviz más. Ezért tartom szük- 17 -