A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Dr. Goda László: Az árvízvédelmi hidrológiai kutatások helyzete, a fejlesztés célkitűzései

teljeskörU következtetésekre, de egyes folyókra igy is figyelemre méltó megállapításokat eredményezett. 2. A FEJLESZTÉS FŐ IRÁNYAI Az árvízvédelem hidrológiai alapjai fejlesztésének fő irányai meghatározása során abból kell kiindulni,hogy az árvizmentesités alapja Magyarországon továbbra is az árvédelmi töltésrendszere marad /2, k/, A védelmi müvek előirt méretre való kiépítését 2ooo-ig be kell fejezni. A fejlesztési munkák sorrendiségét a pénzügyi lehetőségek és a hidrológiai helyzet folyamatos mérlegelésével kell meghatározni. A töltésrendszer meghatározó szerepét egyébként az a főhatósági állásfoglalás is mutatja, amely szerint az ármentesítés különböző változatainak összehasonlítása során minden esetben a töltésépítés, illetve a töltéserősítés jelenti az alapváltozatot. Ez természetesen nem zárja ki az öblözetben történő tározást, a vizátvezetést, vagy más ármentesitési módot. A főhatósági állásfoglalás lényegében meghatározza a hidrológiai kutatások irányát mind az árvizmentesités, mind az árvédekezés területén. Természetes, hogy mindkét részterületen a korábbi kutatások eredményein mint bázison folytatódik a munka, tehát egy meglevő folyamat ujabb szakaszáról van szó. Az árvizmentesités területén a "Magyarországi folyók mértékadó árvizei meghatározásának hidrológiai alapjai" megállapításainak többsége ma is érvényes és még várhatóan hosszú ideig érvényes marad. Ezek közül a megállapítások közül külön szeretném felhívni a figyelmet a genetikai vizsgálatoknak a jövővel kapcsolatos megállapításaira. Ezek az alábbiak: - A természeti tényező

k változása a 2ooo-ig előttünk álló két évtizedben érezhetően nem fogja befolyásolni a nagyvizek alakulását és levonulását. - 12 -