A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok (Győr, 1983. június 29-30.)

Összefoglaló előadások - 1. Árvízvédelem - Dr. Goda László: Az árvízvédelmi hidrológiai kutatások helyzete, a fejlesztés célkitűzései

Az árvizi gyakorlat gyakran visszatérő problémája volt - és marad - a hullámterek kérdése. Az árvizek kapcsán időről időre szélsőséges állitások terjedtek el a hullámterek viszszaduzzasztó hatásával kapcsolatbaji, esetenként ezek az állitások olyan következtetésekhez és javaslatokhoz vezettek, amelyek gyakorlati megvalósítása kétséges volt. A hullámterek rendezésével kapcsolatos kutatások eredményei azt igazolták, hogy a jégmentes árvizek vonatkozásában is van ugyan a hullámtereknek szerepük, de korántsem olyan mértékű, mint ahogy azt korábban feltételezték. A hazai folyók közül a 7o-es években uj problémát jelentett a Bodrog, amelynek nagyvizei korábbi jellemzőiket megváltoztatva igen nagy magassággal és egyidejűleg nagy tartóssággal vonultalc le. A jelenség okának feltárása érdekében vizsgálták a tiszalöki duzzasztás hatását a Bodr og nagyvizeinek levonulására és megállapították, hogy az árhullámok megváltozásának nem a duzzasztás az elsődleges oka /'6, 7/. Az árvizekre vonatkozó ismeretanyag gyűjtése keretében öszszeállitották a jelentősebb árvizek katalógusát is. A mértékadó árvizek meghatározása, majd a szükséges fejlesztési feladatok körének kijelölése után mind sürgetőbbé vált az árvédelmi operatív tevékenység - az árvédekezé

s - hatékonysági szinvonalának emelése is. A hatékonyság növelésének egyik összetevője ezen a területen a hidrológiai előrejelzési módszerek megbízhatóságának fokozása, az előrejelzések időelőnyének meghosszabbítása. Az árvizi előrejelzések többsége a 7o-es évek közepén is a Szesztay Károly által 2o évvel korábban kezdeményezett vizmércekapcsolatokon alapult. Időről-időre elvégezték a kapcsolatok ellenőrzését, a segédletek karbantartását, sőt egyes viszonylatokra meghatározták az előrejelző regressziós - 9 -