A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Barna Péter: A viziközmű társulatok szerepe a budapesti agglomerációban

nagyrészt társulati úton valószínűleg megvalósul. Az igények növekedése, valamint a meglévő és üzemelő vízbázisok vízhozamának csökkenése szükségessé teszi új víztermelő kapacitások üzembehelyezését„ 3. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS Llint ismeretes a budapesti, agglomeráció területén a csatornázottság aránya nagyon alacsony, a háztartásokban és az intézményekben keletkező szennyvizeknek csak mintegy 10%-át vezeti el csatornahálózat. Jelentős eredmény, hogy a csatornahálózaton elvezetett szennyvíz minden esetben tisztítás után kerül a különböző befogadókba. A tisztítótelepek nagyrésze egyedi, egy-egy település igényeinek megfelelő kapacitású. Az ezredfordulóig komoly tisztítókapacitás kiépítése szükséges annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló vízbázisok illetve a természeti környezet kellő mértékű védelme biztosított legyen. Elsősorban az alacsonyabb kapacitású /egyedi/ tisztítótelepek magas fajlagos épitési költsége teszi szükségessé, hogy a szennyvíztisztító telepeket koncentráltan - több település igényeinek megfelelően - kell kialakítani. Ilyen megfontolások alapján épül az érdi, a budaőrsi, a dunakeszi, a ráckevei szennyvíztisztitótelep. Az agglomerációs települések szennyvízelvezeiÉ sében és kezelésében is döntő szerep jut a Fővárosnak az épülő illetve a tervezés alatt álló budapesti szennyvíztisztító telepeknek. A fővárosi csatornahálózatnak a távlatban mintegy 35.000 m^/d szennyvizet kell az agglomeráció területéről fogadnia. Ezen szennyvíz összegyűjtését szolgáló csatornahálózat kiépítése a viziközmü társulatok feladata lesz. 4. JAVASLATOK Az intézmények és vállalatok vízigényének megállapítása az LÍSZ 10 158/1-82 ágazati szabvány alapján történik. A szabvány 98