A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Kató Ernő: Eredmények és célkitűzések viziközmű társulatokkal

megvalósítandó viziközmü fejlesztésekre, - Több, már vizmüvel vagy/és csatornamüvei rendelkező településünkön a lakosság "kinőtte" az évtizedekkel ezelőtti igények szerint, alacsonyabb mennyiségi és minőségi színvonalra tervezett, és viszonylag kis kapacitással megvalósult i közmüveket. Ezek nagy része ma már elavult illetve állagában leromlott, elhasználódott. Az itt emiitett viz-és csatornamüvek bővítésére, rekonstrukciós fejlesztésére - az esetek düntő többségében - egyedüli megoldást a társulati beruházási forma jelenthet, hiszen tény, hogy a tanácsi és vállalati fejlesztési lehetőségek nem fedezik a 20-25 év multán szinte egyszerre fellépő igényeket. A jelentkező gondok és lehetőségek megoldásához a jelenleg érvényben lévő-társulatok szervezésével kapcsolatos - jogszabályi előírásokat is át kell tekinteni, és azokat a felmerülő társadalmi igényeknek megfelelően indokolt korszerűsíteni. Az itt felsorolt gondolatok, felvetések - ugy vélem - sok szakember előtt ismeretesek. A vízügyi államigazgatásban dolgozók, tervezők, kutatók, üzemeltetők mindannyian érzékelik és tudják, hogy a viziközmü társulatok szervezése iránt fokozódó érdeklődés miatt is a jelenlegi gyakorlatot, elsősorban a szervezhetőségi korlátokat, területeket felül kell vizsgálni és a társulati mozgalmat rugalmasabbá, több szakterületen is alkalmazhatóbbá kell fejleszteni. Bizunk abban, hogy az eredményessége alapján országosan létjogosultságot nyert, így működési területünkön is komoly hagyományokkal rendelkező - de a mai gyakorlat elvárásainak megfelelően korszerűsítendő - társulati beruházási formák a jövőben is jelentős mértékben hozzájárulhatnak vízgazdálkodási célkitűzéseink ütemes megvalósításához. 80