A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Dr. Csaba Levente: Csatornázatlan községek szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, hasznosítása

Az injektort a BME Vizépitési Intézete és a MÉLYÉPTERV fejlesztette ki, s a Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat gyártja. Az injektor két különböző hasznosítási céllal alkalmazható: - Mellorativ célból, ez esetben 40-50 cm mélyre a szántott réteg alá juttatjuk az előksézitett fekálszennyvizet. -Szervestrágyázás céljából, ez esetben 20-30 cm-re a szántott rétegbe juttatjuk a fekál-szennyvizet. A talaj injektor kialakítása olyan, hogy zárt rendszerben csöpögésmentesen juttat ja a fertőzött folyékony anyagokat a talajba. A tervezett norma olyan minimális, hogy az a lazított rétegben 5-10 cm-es sávban felszívódik, s nem kerül mélyebbre nem fertőzi a talajvizet. A talajba került fertőző kórokozók az uj életkörülmények hatására néhány hét alatt alpusztulnak. A hasznosításra kerülő fekál-szenny vizet igy nem szükséges külön fertőtleníteni. A gyűjtött fekálszennyviz elhelyezés, hasznosítás optimális módjának megválasztása csak körültekintő részletes tervezés eredménye lehet. Legtöbb esetben a gaz daságosság, illetve a mezőgazdasági fogadókészség a döntő. A hasznosítás feltételrendszer

e hasonló más szennyviz vagy szennyvíziszap haszno sitás feltételrendszeréhez: Először a környezeti adottságokat kell tanulmányozni, elsősorban a talajt. A mélyen elhelyezkedő talajvíz igen előnyös. A talajszelvény, illetve a genetikus talatipus meghatározó. Homoktalajok esetén a meliorativ jellegű iszapterités nagymértékben javíthatja a talaj vízgazdálkodását, a csapadék visszatartását. A mélyebben tömődött talaj esetében szükséges a talajlazitás, egyidejűleg elvégezhető az iszap kijuttatása. A lazítással nő a hézagtérfogat, melynek egy részébe helyezkedik el a fekál-szennyviz. Az ide juttatott szervesanyag megindít ja a talajéietet, igy az együttes hatás eredményeként nagyobb lesz az aktív gyökérzóna mélysége. A másik feltételcsoport az üzemi adottságok, illetve az üzem fogadókészsége. Általában nem jelentős nagyságú a a terület, amelyet ily módon lehet szervesanyaggal ellátni, néhány 100 ha-t a néhány ezer ha mezőgazdasági területből. A hasznosítás jelentőségét azonban nem a területméret határozza meg, hanem az, hogy mindenképpen kell valamit tenn8 a kis településeken gyűjtött fekál-szennyvizekkel. Hasznosítás esetén igy nemcsak üzemköltség, hanem hozam is jelentkezik 438