A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A KÖZMŰVES CSATORNÁZÁS, SZENNYVIZTISZTÍTÁS ÉS SZENNYVÍZELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A KÖZSÉGBEN - Dr. Csaba Levente: Csatornázatlan községek szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, hasznosítása

A szórványtelepüléseken általában nincsenek olyan ipari üzemek, amelyek gondot jelenthetnének a szennyviz további elhelyezése, hasznosítása szempontjából. A gyűjtött szennyvizek mennyisége eltérő, átlagosan 20-50 m3, azonban nagyobb településeken 100 m3 feletti mennyiségek is előfordulnak. Elsősorban a keletkező kisebb mennyiségek megoldása a gond. Nagyobb mennyiségek esetén hosszú távon várható csatornázás megoldása, igy ezzel nem célszerű foglalkozni. Általában olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek kis technikai igényűek, egyszerűek, s nem igényelnek nagy beruházást. Azokon a településeken, ahol közelben szennyviztisztitó telep van, igen célszerű az I. ábra I. technológiai változatát alkalmazni. Ez esetben a gyűjtött szennyviz egy előkezelő telepr

e érkezik. Az előkezelés során meszet adagolunk a gyűjtött szennyvízhez homogenizáljuk, majd ülepítjük. Az ülepitést követően az iszapfázist a medence aljáról a szennyviztisztitó telepi szennyvíziszaphoz továbbítjuk. Ezt követően továbbkezeljük a szennyviztisztitó telepen keletkező szennyvíziszappal az eredetileg tervezett módon. A szennyvizet pedig megszabadítva a nagy szervesanyagterheléstől a csatornán érkező szennyvízhez adagoljuk, s együtt kezeljük tovább a szennyviztisztitó telepen az eredetileg tervezett módon. Ez a megoldás azonban nem lesz a továbbiakban sem jellemző, hiszen igen kevés kis település közelében található szennyviztisztitó telep. Kis mennyiségek esetén jó megoldás lehet a komposzt készíté

s különösen akkor, ha jól gépesített településtisztasági vállalat van a térségben. A közegészségügyi és környezetvédelmi feltételek figyelembevételével kell telepíteni, ill. megvalósítani a komposztélepet. Lehetőség szerint a környező mezőgazdasági hasznosító területen. A korábbi gyakorlat az volt, hogy sokszor a városban vagy a település határvonalában egyszerűen kijelöltek egy területet, ahol tőzegprizmákat alakítottak ki. A tőzeggel való keverés jelentette a komposztálást, s ezt az anyagot értékesítették, sok esetben nem törődve a felhasználás konkrét helyével, módjával. Mindenképpen a felhasználó mezőgazdasági üzemmel közösen kell a hasznosítás helyét, módját megtervezni. Tőzeg helyett mezőgazdasági mellékterméket, szecskázott szalmát, tépett kukoricaszárat célszerű komposztáláshoz felhasználni. A levegőztetést biztositani kell, hogy meleg erjedés következzék be, ami a komposzt csiramentességét ered435