A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Dr. Kiss Rezsőné: A közműves vizellátás fejlődése a községekben

1. 2. 3. 4. 5. 6. Komárom 22 49 30 69 43 Nógrád 6 33 18 31 16 Pest 38 116 15 164 22 Somogy 4 40 13 78 27 Szabolcs-Szatmár 1 6 1 61 12 Szolnok 73 74 29 117 45 Tolna 31 85 36 120 55 Vas 4 21 10 40 21 Veszprém 50 97 33 97 . 35 Zala 4 17 9 29 15 összesen: 464 1020 18 1610 28 A megyénkénti növekedés azt mutatja, hogy jelentős az előrelépés elsősorban a kedvező településszerkezetű, kedvező domborzati és vízbeszerzési adottságú megyékben. A nagy arányú fejlesztés eredményekónt a községi vizmüvek száma 1970. év végére 771. Ennek ellenére a községek lakosságának 60 %-a még mindig közkutas és magánkutas ellátásra volt utalva. /I,, 3. , 6., 7., 8., 9./ 2. A KÖZMŰVES VÍZELLÁTÁS FEJLŐDÉSE 1971. ÉVTŐL NAPJAINKIG A fejlődés utolsó évtizedében - különösen a társulati beruházások eredményeként - gyors ütemben bővült a vezetékes ivóvizzel ellátottak köre, és egyidejűleg mérséklődött a korábban kialakult területi aránytalanság. Pl. a viszonylag ellátatlan Győr-Sopron és Szabolcs-Szatmár megyében 1970-80 között 70 uj községi vizmü létesült. Fontos változás volt a kis lélekszámú községek népességszámának nagyarányú csökkenése, továbbá a tanyavilág ritkulása. Az elvándorolt lakosság a városok és nagyobb községek lakos24