A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./2. - Kovács Árpád - Szabó Ákos - Szonntag László: Levegőztető berendezések alkalmazása a vízminőségi kárelhárításban

vizek /például zsilip alvizébe, a beömlő patak torkolatra/ felé. Az oxigénszegény vizben rekedt halak bódultak, mozgásuk rendezettlen. Ha az oxigénhiány fokozódik, a halak megfulladnak. Az oxigénhiány akkor is veszélyes, ha nera történik halpusztulás: stressz lép fel, az ellenállóképesség időleges csökkenése elősegíti az élősködők és baktériumok-okozta betegségek kialakulását. Ha a vizi élővilág viselkedése, vagy a műszeres ellenőrzés oxigénhiányt mutat, azonnal be kell avatkozni és meg kell kezdeni a mesterséges levegőztetést. A levegőztetés lényege, hogy nagy felületen érintkeztetJűk a levegőt a vizzel. A levegőztetőknek két fő alaptípusa van: az egyik levegőt juttat a vizfelszin aló, a másik vizet porlaszt a levegőben. A levegőt vízbe juttatni lehet perforált csövekkel, vagy csőrendszerekkel. Ezeknél a túlnyomást kompresszor vagy ventillátor biztosítja. Olyan tipus is használatos, ahol egy fordó rotor vagy hajóknál használatos csiga szivja be ós keveri el a levegőt a vizben. A vizporlasztásos eljárásnál nagymennyiségű vizet porlasztanak a levegőbe. Itt a viz nagy felületen érintkezik a levegővel, és oxigénnel dúsulva hull vissza. A levegőztetők alkalmazásánál nem elhanyagolható szempont az oxigénbevitel mennyisége. A jelenleg használatos perforált csöves levegőztetők 3-5 kg tömegű - a rotoros levegőztetők 5-9 kg tömegű oxigént Juttatnak a vizbe óránként. 94