A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Horváth Gábor - Szentirarey Béla: A Fővárosi Vizmüvek szentendrei szigeti vízbázisainál a védekezés megelőző és operativ módszerei, figyelemmel a talajok szennyeződésére

1 ga 123,8 m Af. Surány területén. Területe 55,73 kii. A víztermelési lehetőségeket a víztartó réteg és annak közvetlen feküje és fedőrétege szabja meg. A fekü a sziget északi részén, Alsógöd, Szigetmonostor vonaláig felsőoligocén agyag. Ezt az agyagot a fúrások földtani szelvényei szürke, szürkészöld honoklisztes agyagnak jellemzik. A déli részen a fekü képződmények a helvétien emeletbe tartoznak. Ezek is agyagok, kisebb részben agyagos homokok. Szinük zöldes vagy szürkészöld, csak ritkán barnás. A vízzárónak tekinthető felület átlagos mélysége a terepszint alatt 10-12 m. A fő vizadó réteg a felső pleisztocén folyóvízi kavics illetve homok. A kavics osztályozatlan, a felső kevésbé durva szemcsés réteg csak aprószemü homokos kavicsot tartalmaz. A fedőréteg alsó szintje 3-5 m mélyen helyezkedik el a felszin alatt, azaz 101-103 m Af. szinten. A fedőrétegeket felsőjieisztocén futóhomok és fiatal holocén öntéshomok alkotja. A legfelső humuszos termőréteg vastagsága átlagosan 0,5 m. 1.2. A Tóvárosi Viznüvek által termelt vízkészlet .jellemzése A kavicsos vizvezető rétegben mozgó viz szabad felszinünek tekinthető, egyes helyeken nagy árhullámok hatására válik nyomás alattivá, amikor a fedőréteget eléri a vizfelszin. A sziget statikus készlete állandónak vett közepes dunai vizáliásnál, termeléssel nem befolyásolt állapotban 55 millió m -re becsülhető. A jelenlegi kiépítettség és a rendelkezésre álló rendszerkapacitás mellett a szigetről évente közel 200 millió m"^ vizet termel a Fővárosi Vizmüvek. A sziget tározott vízkészletéből ennek naximum 10 5^-a származhat, a többi a kúttelepek előtti Duna meder lassúszürő felületein keresztül folyamatosan utánpótlódik. A szigeten a csapadékból illet-re a felszíni beszivárgásból származó utánpótlódás mennyiségi szempontból nem jelentős, viszont ez a termelt vízmennyiséghez képest pár százalék83