A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Liebe Pál - Dr. Mike Károly: Rétegvizeink utánpótlódása és vizminőségi védettsége

RÉTEGVIZEINK UTÁNPÓTLÓDÁSA ÉS VÍZMINŐSÉGI VÉDETTSÉGE Liebe Pál - Dr. lüke Károly Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Rétegvizeink utánpótlódása természetes állapot­ban a negativ piezometrikus gradiensü területe­ken és kisebb részben a peremi rétegkLbuvásokon keresztül a felszínről történik. Ezt a lefelé történő szivárgást a viztermelés által okozott depresszió meggyorsítja. A pozitiv piezometri­kus gradiensü területeken az eredetileg felfelé történő szivárgást a termelés okozta depresszió megfordithatja. A vertikális vizmozgást a ho­mok, kavics és agyag, iszapré^egek váltakozásá­val jellemezhető fedőösszlet eredő vertikális szivárgási tényezője határozza meg, amely álta­lános esetben a fedőösszletben előforduló vizve­zető rétegek gyakorisága alapján határozható meg azon az alapon, hogy ezek gyakoriságának nö­vekedésével növekszik a közéjük települt vizzá­ró rétegek folytonossági hiányain keresztül a vertikális kapcsolatok lehetősége. A vertikális utánpótlódási lehetőségek növekedésével nő a vizadó réteg elszennyeződésének veszélye. A védettség az egységnyi gradiens mellett számitott elérési idővel jellemezhető, amely egyenesen arányos a fedőösszlet aktiv pórustérfogatával és fordítva arányos az eredő vertikális szivár-

Next

/
Thumbnails
Contents