A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Dr. Rádai Ödön: Környezet-érzékenységi térkép készítése légifénykép értelmezése alapján Veszprém távlati vizellátása érdekében

A szolok, gyümölcsösök és a pihenőházak elterjedési területe többnyire összefügg. Az erdős terület lassan nő. Szennyezőként itt a növényvédő-szerek és műtrágyák jöhetnek elő. A vizsgált felszinen igen sok a kopár, a ritkás, bozótos rész. Kiterjedtek a vékony talajjal, laza anyaggal fedett és a müvelésből igy általában kimaradt felszinek. Az ipar lehet adott esetben a legveszélyesebb szennyező, mérgező anyagok kibocsátója. A közlekedés maga közvetlenül inkább égés-termékkel /gáz,füst/ szennyez; de a hozzá tartozó egyéb létesitmény /töltő-állomás, javitó-mühely, kocsimosó, váróterem stb./ annál veszélyesebb. Ezért jelöltük be a térképen a burkolt utakat, vasúti pályákat: mint amelyekhez a közvetlen szennyezés kapcsolódhat és mellettük kiemeltük a kommunális és ipari potenciális szenynyezőket. Utóbbiak azért lehetnek átlagon felül kockázatosak, mert általában elszigetelten, magukban állnak; nem kapcsolódnak valamely városi, stb. közműhöz /csatorna/. Gondot jelent a /legális és még inkább az illegális/ kommunális - esetleg ipari - szemét, hulladék lerakása. 5.5. A hulladék-lerakó helyek /ha nem esetlegesek és elég kiterjedtek/ kellő méretarányú légifotón felismerhetők; az esetek nagyobb részében azonban csak közvetve lehet következtetni a helyekre, melyek szinte vonzzák a szemét, szenny-lerakást. Módszertani szempontból jelentősége lenne egy célra-orientált Vizsgálatnak, amelynek során kis-magasságból /repülőgépről, még inkább helikopterről/készülnének felvételek szemét, szenny, hul ladék-elhelyezésről. 63