A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)
III./1. - Dr. Székely Ferenc: Hidrogeológiai védőidomok meghatározásának modellezési kérdései
tT 1 = <! e ^e" 1^) a B r a-l "területen belül /5/ ^rW ^ÍV Bm-l) a Vl őrületen kívül ahol í>£ - a vizsgált U külső csomópontból inditott trajektória és a B^^ átszivárgási terület kontúrjának metszéspont ja. g/ A fenti eljárást egymást követően el kell végezni az összes többi j = m-2, m-3, ..., 1 ill. j = m+1, ..., n vizvezető rétegre, meghatározva ilymódon az összes A.. vízgyűjtőterület és ezeken belül a t£ minimális elérési idő izochron felületeit. © A vázolt számítási eljáráshoz az alábbi megjegyzéseket füzzük: 1. A vázolt számítás grafikus szerkesztéssel és kézi számolással is elvégezhető /pl. 1. ábra/, célszerű azonban számítógépi programok kidolgozása és felhasználása. 2. Amennyiben a P^ ponton átmenő trajektória mentén nem a minimális, hanem a maximális szivárgási időt állítjuk elő, ugy a szennyeződés teljes eltávozását jelző t izochron megszermax kesztésére nyílik lehetőség. Az igy meghatározott térfogat kisebb lesz és igy kevesebb biztonságot nyújt, mint a t . érul J-IjL ték alapján meghatározott maximális védőidom. 3. A vizvezető rétegekben kialakuló függélymenti átkeveredés nem pillanatszerű, hanem csak egy bizonyos idő elteltével megy végbe. Ez azt jelenti, hogy a valóságos, minimális szivárgási idő a számított t . értéknél valamivel nagyobb lesz. Ez min az eltérés azonban egyrészt a 2o-loo év elérési időhöz képest nem jelentós, másrészt pedig elhanyagolása a számított védőidom méreteit és igy a védelem biztonságát is növeli. 4. Adszorbeálódó szennyeződések terjedése során a szennyeződés nem csak a vízben /folyadékfázis/, hanem a kőzet /szilárd fázis/ felületén is tárolódik. Amennyiben az adszorbció és az azt követő deszorbció kinetikáját gyorsnak /gyakorlatilag pil52
