A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III. /3. - Dr. Varga György: A vízminőség-védelem nemzetközi szabványosítása

KIS TELEPÜLÉSEKRŐL SZÁRMAZÓ SZENNYVIZEK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Szerző: Dr. Bálint Sándor ATEK Termelésfejlesztési Intézet Mosonmagyaróvári Osztálya 1. A KISTELEPÜLÉSEK JELLEGE A szennyvizkibocsájtás mennyiségét, a kibocsájtott szennyviz összetételét, minőségét és mezőgazdasági felhasználhatóságát tekintve a kistelepülések jellege eltérő: 1.1. Céljellegű települések. Csatornázott településről származó szennyviz kezelésével, illetve ebből származó szennyvíziszappal találkozhatunk egy-egy intézmény vagy valamilyen speciális lakótelep, speciális célt szolgáló üzem szennyvizével, illetve szennyvíziszapjával. Ezek rendszerint csak párszáz lakosegyenértéknek megfelelő szennyvizet bocsájtanak ki. Ez tisztitóba kerül, vagy csak csatornázás, szennyvízelvezetés van, és a szennyvizet tisztítás nélkül vezetik valamilyen befogadóba. 1.2. Községek települési szennyvize. Kistelepülések kategóriájába sorolható települések nagyobb része 1-5 ezer lakosú, és ennek megfelelő lakosegyenértékű szennyvízmennyiség jellemzi. Az ilyen nagyságú településekben a szennyviz mennyisége, a csatornázottság erősen változik. Találunk olyan településeket, amelyeknek lakossága 5-5 ezer közötti, de a község központjában már előfordulnak több emeletes, városias jellegű lakóházak, vendéglátó egységek, kereskedelmi egységek, 354