A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Dr. Varga Pál: A mezőgazdasági szennyezések hatása egy kettős működésű csatorna vízminőségére

getációs ciklusban kisérte figyelemmel a vizminőség alakulását egy intenziv mezőgazdasági hasznositásu vizfolyáson. Az alábbiakban erről a vizsgálatról számolok be. MINTATERÜLET ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZER A mintaterület kiválasztásánál fő szempont az egyéb, nem mezőgazdasági eredetű szennyezőforrások kizárása volt. A kiválasztott felszini vizfolyás, a XXIV. öntöző-belvizlevezető csatorna,része a Dunavölgyi rendszernek. A csatorna feladata kettős: az öntözési szezonban a Ráckevei /Soroksári/ Dunából biztosit öntözővizet, a belvizes időszakban a térségben öszszegyült vizeket vezeti a Dunaágba. A vizsgálat időtartama alatt a csatorna májustól októberig összesen 2,7 x 10 öntözővizet, novembertől májusig 1,8 x 10 a területen őszszegyült csapadékból származó vizet szállitott. A vizgyüjtőn ipari szennyvízbevezetés, kommunális szennyezőforrás nincs, sőt szakositott állattartó telep, vagy melléküzemág jelenlétével sem kell számolni. A mezőgazdasági szennyezés tehát gyakorlatilag a műtrágya és a növényvédőszer bemosódásokból ered. A vizsgált terület talajösszetételére jellemző, hogy a 40-60 cm-es réti öntéstalaj alatt rossz vizáteresztő képességű agyagréteg helyezkedik el. Az öntözőcsatorna mellett elterülő mintegy 650 ha-on növénytermesztést folytatnak. A területen 420 ha-on buza, 100 ha-o kukorica, 80 ha-on káposzta, 40 ha-on paprika termesztése tö tér.t. A tárgyévben felhasznált növényvédőszer mennyisége 5,2 kg/ha, az országos átlagnál alacsonyabb. Az alkalmazott pesz ticidek 62 %-a rovarölő, 32 %-a gyomirtó, 6 %-a gombaölőszer A tápanyag visszapótlást műtrágyákkal végzik, a vizsgált évben 375 kg hatóanyagot használtak fel hektáronként, melynek megoszlása: 120 kg nitrogén hatóanyag/ha 32 % 150 kg kálium hatóanyag/ha 40 % 105 kg foszfor hatóanyag/ha 28 % 34