A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III. /3. - Dr. Varga György: A vízminőség-védelem nemzetközi szabványosítása

A minimális vízmozgás miatt, a nyári időszakban, a mélység függvényében hőmérsékleti rétegeződés tapasztalható. A felszíntől a fenék fele haladva egyre hidegebb viz helyezkedik el. Ez a folyamat addig tart, amig a nyár végi, őszeleji lehűlés nem kezdődik el. A lehűlés következtében a felszini vizréteg válik hidegebbé, ennek eredményeként sűrűbbé, ami a vízkészlet vertikális átrendeződését vonja maga után. Ekkor felszabadulnak a mélyebb rétegekben oldott gázok, a vizkészlet oldott oxigéntartalma megszűnik ós ez az élővilág pusztulását vonja maga után. 2.2. A tó medrének morfológiai vizsgálata A tó állapotának meghatározása céljából a Tanszék elkészítette a tó mélységvonalas helyszínrajzát. A mélységek meghatározását "Hecta" tipusu ultrahangos mélységmérő műszerrel végeztük el. A műszer alkalmas arra, hogy az ultrahang visszaverődése alapján regisztrálja a mindenkori mérési pont alatti mélységet. Mivel a műszer az időben legrövidebb visszaverődést érzékeli - 15 °-os kupszögben, a csónak mozgásából származó egyenetlenségek a mért értéken nem okoznak eltérést a tényleges állapothoz viszonyitva. A visszaverődés az érzékelt közeg tulajdonságaitól független. Ez lehetővé teszi azt, hogy a laza szerkezetű fenékiszap felszínét is közvetlen uton határozhassuk meg. Erre a szonda alkalmatlan, mert az a nyomómérő függvényében, kisebb nagyobb mélységig az iszapba merül. A tényleges vízmélység emiatt nem határozható meg egyértelműen. A mérési eredményeket az 1. ébrén tüntettük fel. Megállapítható, hogy a legnagyobb mélység a tó hossztengelyének Bocskai uti negyedében van. Ez 5*4 m-nek felel meg. A mélység a Villányi ut irányában egyenletesen csökken. A meder morfológiai alakja az agyagkitermelésnek megfelelően maradt vissza* 304