A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Dr. Lorberer Árpád: Harkányfürdő védőidomának lehatárolása

rások egyúttal a hiányos észlelőhálózat bővitésére is alkalmasak. Hasonló részletes vizföldtani-kuthidraulikai vizsgálatok alapján jelöltük ki a fürdő büdöstapolcai hidegvizes kutjainak és a siklósi vizmü (részben a fürdővel közös) karsztkutjainak felszini védőidomait is. 3. A TÁVLATI HÉVIZNYERÉSI LEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA ÉS A MÁSODLAGOS VÉDŐIDOM KIJELÖLÉSE A másodlagos védőidom lényegében a teljes vizgyüjtő védelmét szol gálja, beleértve a távlati vizigények biztonságos kielégíthetőségét is. Kijelölésénél a tároló természetes és mesterséges adottsá gait egyaránt törekedtünk biztonsággal figyelembe venni (

6. ábr

a) A védőidom feküjét az alsótriász, ill. idősebb vizzáró kőzetek, tetőszintjét a karsztosodott alaphegységi képződmények felett települő első összefüggő vizzár

ó neogén agyagos-márgás fedő-sorozat alkotja, - az utóbbi hiánya esetén a védőidom a felszinig tart (az elsődleges védőidomokon kivüla gordisa-mattyi és a siklós-gön téri rögök esetében is) [8]. A részletes védőidom-tervben rögzitettük a szükséges üzemeltetési és tilalmi előirásokat, valamint a további részletkutatásokra vonatkozó javaslatainkat. IRODALOM [1]. Alföldi L. - Böcker T. - Lorberer Á. (1977

): Magyarország karbonátos-repedezett héviztárolóinak hidrogeológiai jellemzői i

n: Magyarország hévizkutjai (hévizkutkataszter) III. 1970-1976. pp. 17-28 VITUKI I. Vizrajzi Intézet kiadása, Budapest. [2]. Böcker T. - Dénes Gy. (1980

): Hidrogeológiai vizsgálatok a Keleti-Bükkben és az ott foglalt források védőidomának meghatározása. VITUKI Közlemények - Proceedings - Szoobsenyija 23. sz. pp. 208-226. 29