A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./2. - Szlávik István: A települési szennyviziszapok mezőgazdasági elhelyezésének feltételei és lehetőségei

Az 1. ábrán alkalmazott .jelölések értelmezése i /!/ Pr

1 = az évenkénti átlagos iszap terhelés a nitrogén tartalom alapján /t/ha iszap szárazanyag/ D = az évenként termesztett növények nitrogén igénye /kg/ha hatóanyag/ C

a = az iszap nitrogén tartalma /mg/kg iszap sz.a./ W = nitrogén hasznosulási tényező n = évek száma, ameddig az iszapterhelés mértékét meghatározzuk /év/ /2/ n = évek száma, ameddig az adott iszap elhelyezhető az adott területen /év/ ^hm 1 = a nehézfémtartalmának megengedhető maximális értéke /mg/kg légszáraz talaj/ 2 = a talaj nehézfémtartalma az iszapelhelyezés előtt /mg/kg légszáraz talaj/ •x = a talaj száraz térfogattömege /g/cm / d = a talajmüvelés mélysége /cm/ C'hin ^ = az iszap nehézfémtartalma /mg/kg iszap sz.a./ /3/ Pr

0 = évenkénti átlagos iszapterhelés az iszap és a talaj nehézfémtartalma, valamint a talajban még megengedhető nehézfémtartalom alapján /t/ha.év iszap sz.a./ /4/ A

n = az iszapelhelyezéshez n évre szükséges terület nagysága /ha/ C

s

l = a szennyvíziszap szárazanyagtartalma /Ű/ •x = a keletkező szennyvíziszap mennyisége /m /év/ Pr = az alkalmazható évenkénti átlagos szennyvíziszap terhelés /t/ha iszap szárazanyag/ 272