A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./2. - Dr. Bauer Mária: Az ipari frissvíz felhasználás és szennyező anyag kibocsátás csökkentésének lehetőségei és ösztönzésük

gadókat.) Egyes ipari szennyvizek összetétele nem különbözik lényegesen a házi szennyvizétől - ilyenek pl, a szénhidrátokban, fehérjékben, zsírokban gazdag szennyezőanyagok - , lebonthatóság tekintetében azonban sokszorosan felülmúlják azokat. Zavarják a tisztitási folyamatokat, a befogadókba jutva pedig azok természetes öntisztulását. A fémionokat tartalmazó szennyvizek gátolják az anaerob lebontási folyamatokat, tönkreteszik a biológiai hártyát, vagy az eleveniszapot. A toxikus szennyezőanyagok - amelyek között sok szintetikus, szerves vegyület is szerepel - veszélyesek a tisztitási folyamatokra és a befogadókra egyaránt. Az ipar által felhasznált viz jelentős része csak hővel szennyeződik. A hőszermyezés változást idéz elő a vizben mint fiziko-kémiai rendszerben (hatással van a vizfolyás áramlási viszonyaira, hordalékszállitására, oldóképességére), továbbá az ökológiai feltételek megváltoztatása következtében károsan befolyásolja az élőviz öntisztulását. 1.2. Vízminőség és vizminőségszabályozás » Hazánkban az uj, nagyipari ágazattá fejlődött energiatermelés (pl. Tiszai Hőerőmű, Paksi Atomerőmű), a vegyipar és az élelmiszeripsr fokozott fejlődése, a nagyüzemi mezőgazdaság kemizálása következtében vízkészleteink minősége nem kivánatos minőségben romlik. Ugyanakkor az ipar frissviz felhasználása a korábbinak többszörösére növekedett. Egyes jelentősebb ipari körzetekben jelentkező vizigények mennyiségi és/vagy minőségi kielégitése már jelenleg is nehézségbe ütközik (Borsodi-, Pécsi-, Fehérvári-Veszprémi-, Nógrádi iparvidékek). A nagyobb ipari szennyezéseket befogadó vizfolyások vize ivóviz céljára egyeltalán nem, öntözési célra egyes szakaszaikon, igényesebb ipari célra is csak időszakosan használható fel, az egyre költségesebb vízkezelést is figyelembe véve (a Sajó, a Séd, a Nádor csatorna, a Zagyva, a Pécsi viz stb.). Nagyobb folyóink már határainkon túlról jelentős ipari szennyezéssel érkeznek. A hazai ipar (villamosenergia ipar nélkül) által kibocsátott használtvizek jelentős része (mintegy 30-40 #-a) tömény, sokszor veszélyes szennyezőanyagokat tartalmaz, s ezeknek csu50