A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./2. - Buzás Kálmán: Települési csatornahálózatok okozta közvetlen terhelések csökkentésének műszaki-gazdasági elemzése

Bevezetve a következő jelöléseket: '2 Lm Q1 P, q* m, f g BOI/m" "g BOI/m" g BOI/m* m

3/^ - a befogadó alap /háttér/ koncentrációja, - a felszíni csapadéklefolyás koncentrációja, - a befogadó legnagyobb koncentrációja, - a befogadó hozama a település fölött, - lakosszám, - fajlagos szennyvízhozam, fs] m

3/s, fő] [g BOI/s,főj -fajlagos szennyezőanyag kibocsátás, ["] *l

2 H H Qr [m

3/s] - az egyesitett rendszerrel csatornázott terület lakosszámának aránya az összes lakosszámhoz viszonyitva, - a teljes tisztitástechnológia által eltávolított anyagmennyiség aránya /100. ^^százalékos hatásfok/, - a biológiai tisztitási lépcső által eltávolított anyagmennyiség aránya, és - az egyesitett rendszerű hálózat hidraulikai kapacitása /Q=a záporkiömlő működésbe lépésé hez tartozó hozammal, ill. a mechanikai tisz titás terhelhetőségével/, a modell független változóihoz jutunk. A modell függő változói pedig a következők: S^ [g BOI/m

3] - a tömény szennyviz koncentrációja /S^^m/ql, S^, [g BOI/m

3] - a keverékszenny viz koncentrációja, a, [m

3/s,ha] - a csapadéklefolyási hidrográf emelkedő szakaszának meredeksége. Ebben a tartományban feltételezzük, hogy a lefolyás a.t-vel egyenlő, ahol t, [h]az idő továbbá, hogy a lefolyás sc rán a befogadó koncentrációja nő és maximuma éppen az árhullám tetőzésénél következik be. A csatornaiszap kimosódásának hatását, az egvsierübb matematikai kezelhetőség érdekében egy hiperbolikus taggal vesszük figyelembe A felszini szennyeződést és az iszap hatását együttesen a követke ző egyenlettel ábrázoljuk: s

2 /t/ = s

2 f 1 +t + d ) , |~g BOI/m

3] ... /II, 138