A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./2. - Tóth Ernő - Dr. Biliczki Ferencné: Szippantott iszapok racionális gyűjtése és elhelyezése sikvidéki településeken

lyezós mikro és makro környezetére gyakorolt hatását ellenőrizni lehet és érvényesül a kivételes és azonnali beavatkozá a technológiába. Ezért hangsúlyozzuk a szolgáltatás monopoli zálásának fontosságá

t. A monopol helyzet megteremtéséhez kel a „piaci előretörés" technikával, és kell az érdekelt főható ságok döntése. 3. AZ ÁRTALMATLANÍTÁS MŰSZAKI MEGOLDÁSAI A pénzhiány olyan eljárásokat hozott előtérbe, amelyeket korábban nem akartak elfogadni. Bács-Kiskun megye sikvidék. A Duna-Tisza közének morfológiai viszonyai és talajadottságai azonban kedvező lehetőséget nyújtanak a szennyviziszap elhelyezésére. A VI. osztály alatti földek általában terméketlen homok talajok. A homok 8-10 m mély talajvízszint esetén kitűnő szűrő és fertőtlenítő. Ha kihasználjuk a különböző terep- és talajadottságokat, a természetes vagy a telepitett növényeket, a szennyvíziszapokat másodlagosan is hasznosítani tudjuk. Igy alakultak ki azok a megoldások, amelyek valamelyest ismertté váltak. 3.1. Elhelyezési és ártalmatlanítási rendszerek 3.1.1. Süll^esztett_medence-rendszer Az 5000 IÍ/ÓV gyűjtési mennyiség alatti szennyvíziszapok elhelyezésére szolgál. A terepadottságokat kihasználva, rendszerint ikermedencéket épitünk. De felhasználunk volt agyagbányákat, ahol a záróréteg ép vagy homokbányákat, ahol a szűrőréteg 6-10 m vastag a talajvíz fölött. 3*1.2. Süll£e£ztett_tavas_r£ndsz_erek Ezek már ártalmatlanító telepek. A természetes felszíni 30