A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)
III./2. - Pintye Ágnes - Bobokné Vesztergombi Edit: A rendkívüli vízszennyezések alakulása 1971-1982. között Magyarországon
Az 1. tábláza tban az egyes vizügyi igazgatóságok területén keletkezett rendkivüli vízszennyezések alakulását közöljük. A rendkívüli vízszennyezések az ország területén aránytalanul oszlanak meg. A hazai eredetű szennyezéseknél kiemelten magas az Északdunántúli, a Középdunavölgyi és a Középdunántúli Vizügyi Igazgatóság területén bekövetkezett rendkivüli vízszennyezések száma, amely a területi adottságaikkal indokolható. A nagyszámú dunai felszíni olajszennyezések, továbbá a veszprémi iparvidék szervetlen és szerves ipari szennyező hullámai erősen befolyásolják a területen a szennyezések számát. A felszini olajszennyezések közül jelentősek még a Balatonon évente 3-6 esetben előforduló - nagyrészt gondatlanság okoztarendkivüli olajszennyezések. A vízszennyezéseket okozó szennyezőanyagok fajta szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbb esetben /608 / kőolaj ill. valamilyen származéka volt a szennyező anyag. Ezután a legtöbb rendkívüli vizminőségromlást elsősorban a kisvízfolyásokon és belvízcsatornákon a szerves / 159 / és szervetlen /136 / ipari szennyvíz okozta. A szennyező anyag-féleségeken kivül említésre méltó még a kommunális szennyvíz, a híg— trágya, valamint a növényvédőszer. A 2. tábláza tban az 1971-1982 közötti külföldi eredetű rendkivüli vízszennyezések országonkénti alakulását mutatjuk be. A legtöbb szennyezéstCsehszlovákiából a Sajón és a Bodrogon érkező ipari szerves anyag okozta, melyet gyakran halpusztulás kisért, valamint Romániából a Szamoson, Krasznán 03 a Berettyón érkező olajszennyezések és a Sebes-Körösön érkező rothadóképes szerves anyagok /fonalasgomba/ eredményeztek rendkivüli vizminőségromlást. Il 7
