A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./2. - Pintye Ágnes Tramontininé Ballun Ágnes: Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő terület vízminőségszabályozásának modellezése

a Tiszalöki Öntöző Rendszeren, másrés&t-^időszakosan a nagykunsági Öntöző Rendszeren keresztül kapja a friss vizet, melyet mezőgazdasági /öntözés, halastavi tápvizellátás/ célokra használnak fel. A felhasznált vízmennyiségeken túl a rendszer vezeti el a területen összegyűlő belvizeket, valamint a szenny és használt vizeket, továbbá a Körösvölgy felé az élőviz tizto sitására minimális vizutánpótlást kell biztosítania. A Hortobágy-Berettyó vízminőségét alapvetően négy tényező határozza meg: 1. A vízrendszerbe vezetett kb. 170.000 m^d szennyvíz és használ tviz szennyezőanyag koncentrációja. 2. Belvizlevezetési időszakban a belvizek mennyisége és minősége. 3. A frissvíz utánpótlást biz+ositó higitóviz bevezetések meny nyiségei. 4. Az a tény, hogy az árvizkapu lezárása akadályozza az alsó szakaszon az intenzív vizmozgást. Ha a fenti tényezők, vagy ezek közül 2 111. 3 kedvezőtlen hidrometeorológiai körülményekkel esnek egybe a Kortobágy-Beretytyó vizében, különösen Túrkeve-Iíezőtúr térségében szervesanyag rothadási folyamatok indulnak meg. Jelenleg amennyiben öntözési célok nem indokolják, a líortobáty-Berettyó vízrendszerbe a külső vízgyűjtőről a vizbetáplálás minimális. Jelentós vízminőség javítást eredményezne, ha a Hortobágy-Berettyó vízrendszerbe történő higitóvizbevezetéseknek 111. vizkormányozásokna

k nem csupán az öntözővíz és halastavi vizigények kielégítése, hanem a különböző vizforgalmú időszakokban a Főcsatorna vízminőségi i,g;én;-e is me

ghatározó tényező lenne

. Ezt a célt szeretnénk szolgálni a most elkészített vizminóségszabályozási tervvel, mely során számítógépes programmal olyan vizkormányozási politikát irtunk elő, hogy a vízhasználatok kielégítésén túl a rendszer 05