A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

meneti visszatartását

. Végül az üzemközi hálózatba történő vezetés keretében meg kell oldania a zökkenőmentes alkalmazkodást a nagytérségi beforadóhálóza

t lehetséges terheléséhez. Az ü2emi elvezetóhálózat üzemeltetését táblafelöli 1rányitás esetén a táblákon le.iátszódó .jelenségek határozzák ne.":

. A tábláról lefolyó vizet befogadja, és attól fügGŐ ütemben szállítja tovább, ahogyan azt az üzemi vízgazdálkodás időszerű céljai szerint kezelt vizhozamszabályozók lehetővé teszik. Az elvezetés ütemének korlátozását két szélsőséges hidrológiai jelenség indokolhatja.. Aszályos időben indokolt lehet a nagy intenzitású esők okozta lefolyás visszatartása ugy, hogy a növényállomány sérelme nélkül a beszivárogtatást előmozdítsuk. Csapadékos időszakban a visszatartásnak célja lehet, hogy a felszini vizeket, amíg azok el nem tűrhető károsodást nem okoznak, ne engedjük a mély részekre összefutni, hanem a mértékadót jelentősen meghaladó vizeknek fokozatos lefolyását tiltózással ugy irányítsuk, hogy a kárt minimálisra csökkentsük. Ezt a szabályozási tevékenységet teszik lehetővé a mezőgazdaságilag is hasznosított ideiglenes tározók

. A tározók, mivel a lefolyt vizet a gyepterületeken tartják vissza, a víz talajba szivárogtatását is előmozdítják. A vizbő időszakban a tározók kiegyenlítő hatásukkal a viznek a befogadóba eresztésekor mérsékelhetik a befogadó csúcsterhelését, s ezzel csökkenthetik a vésztározák igénybevételének gyakoriságát. Az ilyen szélső esetek a megelőző hidrológiai jelenségek alapján előre jelezhetők, s ennek megfelelően az ideiglenes tározók műtárgyai időben beállíthatók. 3.3. A nagytérségi hálózat távlati feladata Az üzemi elvezetőhálózat befogadója lehet természetes vízfolyás, de Alföldünkön, az esetek többségében, közcélú /főmüvi/, tehát nagytérségi levezetőcsatorna. A befogadó üzemeltetésének feladatát a területről lefolyó vizek át77