A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

giai folyamatok szabályozója, a. termőhelyet hasznosító termesztő, s az üzemi vízgazdálkodá

s már nem csupán szolgáltatás vagy beruházás, hanem tercesztcstechnoló^lába énitett üzemi tevékenység

, mint az eredményes termelés szerves része. A gyökérzóna talajnedvesség

e függ a mindenkori talajba jutó, illetőleg onnan távozó vízkészletektől. Növeli a beszivárgó csapadék vagy öntözővíz, a. mélyebb rétegekből kapilláris erők hatására fölfelé mozgó víz, csökkenti az evapotranszspiráció, a mélyebb rétegekbe leszivárgó víz. Ugyanígy állandóan változik a. talajvíz mélység

e attól függően, hogy milyen a felszínről beszivárgó és az evapotranszspiráció folyamatában elpárolgó vizek aránya, és hogy mekkora, az oldalirányú talaj vízmozgás. Mindezek tág határok között változó, soktényezős jelenségek, s igy előrejelzésükre megbízható számítás - különösen kistérségi viszonyok között - na még csak igen bonyolult módon, megfelelő észlelőhálózattal és folyamatos gépi feldolgozással látszik lehetségesnek. A tábla vízháztartásának szabályozásá

t a magas termelési szinvonalu növénytermesztés igényei szabják meg. A szabályozás feladatai kiterjedhetnek a keletkező felszíni vizekre, a. talajnedvességre, a talajvízre. A felszíni viz keletkezésének oka lehet

, hogy kisebb a talaj vízelnyelő képessége, mint a reá hulló csapadék hevessége, illetőleg, ha a talaj vízzel már telített, akkor a szelvény vizvezető képessége korlátozza, a beszivárgást, és ok lehet a talaj fagy. A táblán képződő felszíni vizek tekintetében az uj igényeket az elégíti ki, ha kiküszöböljük az apró teknőben összegyülekező vizek táblahomogenltást zavaró hatását. Ha pedig a visszamaradó tócsákkal már nem kell számolnunk, akkor már csak az lehet a kérdés, mennyi idő alatt tud a viz 71