A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

A következőkben azt elemeztük, hogy mi a feltétele a táblaszintü vízháztartás-szabályozás lehetőségének, illetve, hogy ez milyen uj igényeket jelent a magasabbrendü vízszállitó elemek teljesítőképességét, valamint a. hierarhikusan "alulról /tábla felől/ vezérelt" üzemeltetési rendjük bevezetésének műszaki feltételeit illetően /4/. A kistérségi hidrológiai folyamatok részletes elemzése igazolta, hogy kistérségben a. felszíni lefolyást okozó jelenségek igen heves vizjárásu lefolyásokat váltanak ki /3/. A lefolyás /vízháztartás/ szabályozásának itt, épp annak rendkívüli és nagytérségben elképzelhetetlen hevessége miatt, sokkal nagyobb a. jelentősége, lehetősége és a fejlődés során jelentkező időszerüsége. A növénytermesztést szolgáló nagytérségi feladatok elsősorban vízszállítási feladatok. Ezek teljesítését a nagytérségben a vízszállító hálózat teljesítőképessége és üzemeltetési rendje szabja meg. A teljesítőképesség a méret /vízszállító keresztmetszet és esés/, az üzemeltetési rend pedig az irányitói tevékenység színvonalbeli változatai: a főmű felől "felülről" vezérelt és az üzemi hálózatok torkolati müve felől "alulról" vezérelt üzemirányítás. Leegyszerűsítve a kérdést, a. felülről vezérelt vízszállítási üzemrendet a főművek teljesítőképessége határozza meg, amelyen belül üzemeltetésének irányitója a nagytérségben jelentkező, változó igényeket és érdeket veszi figyelembe. A kistérségi finomságokra figyelme i:en terjedhet ki. A tábla felől alulról vezérelt üzenrer.det viszont éppen az eltérő kistérségi igények irányítják;- melyek teljesítésében csupán kritikus esetben szabhat korlátot a főművek teljesítőképessége. Ez esetben tehát a nagytérségi üzemrendet a helyi differenciált igények eredőjeként jelentkező elvezetési feladat határozza meg. 67