A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

ciál függvény kapcsolata (cm), a matrixpotenciál a tágabb értelemben vett kapilláris potenciál, amely magában foglalja a szűkebb értelemben vett 11> kapilláris potenciál, valamint a dipol-karakterü vizmolekulák felületi erők által a szilárd részecskékhez kötődést kifejező i|i adhéziós potenciált. Ezt szemléletesen irja a le a retenziős görbe, aminek a gyakorlati közelitése a pF görbe. Ennek értelmezésénél a pF = 0 a drénezés! küszöb értéke aminél nagyobb jftenciäl (erő) hatására a matrix potenciálnál nagyobb erőnél és nedvességtartalomnál a vizmozgás megindul. A növényzet számára a diszponibilis vízmennyiséget megkötő matrixpotenciál értéke a fő kultúrnövényeinknél 0 i pF 2 4,2 (hervadáspont) között változik. Ezzel az energiával kötött csapadék, kiegészitő öntözés vagy kapilláris vízmennyiség tehermentesíti a vízrendezési létesítményeket mivel a desztillációs evapotranszspriációs folyamatokkal távozik a talajból és a növényből a viz [1]. f(<Pg) = a nehézségi erő hatását kifejező gravitációs potenciál (cm) a talaj tulajdonságtól független állandó (g = állandó) és a permanens vizmozgás előidézője a vízrendezési müveknél. = a talajvízszint emelkedés hatására előálló nyomáspotenciál gradiens a nem-permanens vizmozgást előidéző erő i|>

p (cm). Feltétele, hogy a csapadék vagy a kiegészitő öntözés intenzitása nagyobb legyen mint, a talaj szivárgási tényezője (hidraulikus vezetőképessége). A gravitációs (állandó) és nyomáspotenciál (változó) energiájával mozgatott folyadék meghatározására a Glover-Dum

m összefüggés ártértékeléséből Kraijenhoff van de Leu

e [3] dolgozott ki összefüggést az utolsó rendű szívók vagy árok felé történő nem permanens állapotú áramlás, permanens hozzáfolyás esetén: 59