A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

a talajvízszint 2,0 méterrel csökkent, mind a csapadékhasznosulás, mind a relativ vízfelhasználás jelentősen csökkent /bár még mindig nagyobb, mint az összetömörödött állapotban/. Ennek oka, hogy a kapilláris utánpótlódás rovására növekedett a mélybeszivárgás mennyisége. Ez a tendencia búzánál, ahol a vegetációs időszak rövidebb, jelentősebb, mint kukoricánál. Hegjegyezzük, hogy a relativ vízfelhasználás viszont a kukorica esetén lesz kedvezőtlenebb. Ezek a következtetések különösen érdekesek a drénezéssel történő talaj viz szint szabályozása szempontjából. g/ Megállapítható, hogy a számitógépes modell jól működik,segítségével az eddigieknél pontosabban tudjuk leírni a csapadékhasznosulás folyamatáto h/ Az eljárás acélszerü meliorációs beavatkozás kiválasztásának, illetve talajmüvelési mód és öntözés ütemezés megválasztásának egyik alapját jelentheti. Ugyanis, amennyiben aviz korlátozza a termés mennyiségét, a százalékos terméscsökkenés az alábbi módon fejezhető ki: n r ET

± "I hj Ya / Ym = TT 1 i=l E

Toi J ahol: Y„ = a tényleges termés d = a maximális termés m n = a kritikus időszakok száma ET

i

= a növényi vízfelhasználás az i kritikus időszakban h^ = A kritikus időszak "súlya" növény szempontjából Az egyes meliorációs beavatkozások vagy a talajmüvelés, ill. öntözés hatására változik az ET^ : a bemutatott modellel ezek számithatók, és igy kiválaszthatók azok a beavatkozások, amelyek a költségeket is figyelembe véve a max.eredményt adják, i/ A további alkalmazással párhuzamosan a modellt tovább kell fejleszteni az alábbiakban leirtaknak megfelelően: - a számitások ellenőrzése mérésekkel és a modell paraméterek visszaszámlálása; - statisztikus elemzés, hogy különböző gyakorisággal várható 52