A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

igy azokról elfolyásra kerül sor. A számítás következő lépésében az elfolyásra kerülő vizmeny­nyiségek átcsoportosítására kerül sor oly módon, hogy minden egyes foltvizgyüjtőről abba a szomszédos foltvizgyüjtőbe he­lyezzük át az elfolyásra kerülő vízmennyiséget, amelyiket a foltvizgyüjtőtől az alacsonyabb küszöbszint választja el. Ennek a számítási lépésnek alapvető kritériuma a foltláncba tartozó foltvizgyüjtők sorrendjének megfelelő kiválasztása. Az elfolyásra kerülő vízmennyiségek áthelyezésénél a legma­gasabb küszöbszinttel rendelkező foltvizgyüjtőnél kezdjük az áthelyezést. A leírtak a k, sz. ábr a és az 5. sz. ábr a se­gítségével követhetők nyomon. k. EGY TERÜLET VÍZMÉRLEGÉNEK KÉSZÍTÉSE Egy adott terület vízmérlege az ismertetett módon számitható. Ennek előfeltétele, hogy el legyenek egymástól határolva az egyes foltvizgyüjtők ill. foltláncok, valamint a közvetlen lefolyással rendelkező területrészek. /Ez utóbbiakra csak olyan vízmérleget készítünk iteráció nélkül, aiaely a szárazon maradt területrészek párolgási ós beszivárgás! jellemzőivel számol. A foltláncokból és ez utóbbi területrészről elfolyó vízmennyiségek ismeretében meghatározható a területet a vizs­gált időszak végén jellemző elöntött területnagyság és a te­rületről elfolyó vizmennyiség./ Felhasznált irodalo m; Kienitz Gábor /I972 / A Mirhó-Gyolcsi kísérleti belvizöblözet és a belvizkutatás eredményei. VITUKX Tanulmányok és kutatási eredmények, Bp.

Next

/
Thumbnails
Contents