A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

olyan elrendeződésü, hogy benne az elektronok az atommag körül meghatározott pályákon keringenek, egy-egy un« elektron— héjon találhatók. Ha egy ilyen atomba kiviliről energiát sugárzunk be - ez lehet hő-, fény-, vagy elektromos energia akkor az elektronok egy külsőbb pályára, magasabb energiaszintre kerülhetnek át: az atom gerjesztett állapotba kerül» A lézernél ezen folyamat fordítottját használjuk ki: az elektronok ugyanis visszaugranak eredeti pályájukra, miközben elektromágneses energiát sugároznak ki, sok esetben látható fényt is. Vannak olyan anyagok, atomok» amelyeknek csak eredeti /alap/ állapota és egy vagy több, de meghatározott szintű gerjesztett állapota - lézerátmenete van. - Ahhoz

r hogy ezeknek az atomoknak egy része magasahb energiaállapotba kerülhessen, olyan energiát kell beyinni, amely pontosan megegyezik az alap vagy az alacsonyabb és magasabb - gerjesztett •=• energiaállapot közötti különbséggel./14»/ Ha olyan anyagot, amely igen sok ilyen atomot tartalmaz, megfelelő berendezésbe helyezünk, és azt olyan energiabesugérzásnak, "pumpálásnak" tesszük ki, hogy az atomok többsége, vagy valamennyi atomja gerjesztett állapotba kerül - ugy mondjuk:.. inverzió áll elő - máris megindul a lézersugárzás. 1.2.2. Lézerek felépítése Minden lézer lényegében három fő részből áll: - a lézeranyagból, ez tartalmazza a megfelelő energiaszintet hordozó aktiv hatóanyagot. - az optikai rezonátorból és - a pumpáló forrásból. A lézerekhez további berendezések is tartoznak: hűtőberendezés, modulátor, stb. Elrendezésük, szerkezeti részeik megoldása rendeltetésüktől függően igen változatos. 1.2.3« Lézerek fajtái A lézereket az alkalmazott lézeranyagok alapján különböztetjük meg: - Szilárdtest-lézerek: Rubin, Neodimium - Gázlézerek: Hélium-Neon /16./ 221