A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

3.1.1. Interpretációs módszerünk első lépéseként a feldolgozás méretarányának megfelelő nagyitást készíttettünk a felvételekről. Ezután az interpretálandó elem /belvizfolt, talajtípus, stb/ egyes részeit földi mérések, megfigyelések eredményeinek felhasználásával azonosítjuk a képen. Az igy képzett "interpretálási etalonok" alapján "fejthetők meg" a képen rögzített információk, majd az átfedések segítségével folytatható az inerpretálás a következő képen. Az interpretálás biztonságának növelése érdekében célszerű ellenőrző pontokat is felhasználni. Ezek olyan -szintén helyszíni észleléssel megállapított jellemzőjüpontok, melyek jellemzőit a felvételről interpretálással határozzuk meg, majd a helyszini adatok alapján ellenőrizzük munkánkat . A módszer előnye egyszerűségében és könnyű -helyhezkötött berendezést nem igénylő- alkalmazhatóságában van. Az eredeti képeket helyszini bejárás során is fel lehet használni, egyes ( részletek igy a helyszínen pontosíthatók. Hátránya, hogy az információtartalomnak csak viszonylag kis része hasznosítható. 3.1.2. A multispektrális képek feldolgozásához Zoomtranszferszkópot vettünk igénybe. A berendezés segítségével lehetőség van a felvételt terhelő torzítások kiküszöbölésére, igy az összes csatorna képei ráilleszthetek egy alaptérképre. A képi információkat az alaptérképre vetitéssel rajzoltuk át. A képi tartalom megfeleltetése a hagyományos légifényképeknél leírtaknak megfelelően történt. • 4. BELVÍZRENDEZÉSI MUNKÁK INFORMÁCIÓ SZÜKSÉGLETÉNEK: KIELÉGÍTÉSE LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL -lár a vizsgálat kezdetén bebizonyosodott, hogy a felvételek egyik kedvező felhasználási lehetősége a területről meglévő 2o4