A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

"Szembetünőek a beruházások területi elhelyezkedésvizsgálata során kapott eredmények is. Magyarország összes talajcsövezett területéből a Dunántul, az Alföld és Észak-Magyarország részesedése az alábbiak szerint alakult: A fenti arányváltozásokat - azon kivül, hogy az alföldi üzemek belterjesebb gazdálkodásának feltételei, valamint a talajcsövezés személyi-, műszaki- és anyagi feltételei is kialakultak főként a térségi melioráci

ó beinditása és gyakorlati megvalósítása magyarázza. Ennek megfelelően Békés megyében 1978-tól, Csongrád megyében 1979-től figyelhető meg a talajcsövezés nagyarányú elterjedése, de kezdeti fejlődés tapasztalható ma már Hajdú-Bihar megyében is. Az alföldi területek talajcsövezése előtérbe helyezte a drénmezők végső vízelvezetésének szivattyús átemeléssel történő megoldását. A kataszterből nyomonkövethető az a technikai fejlődés iü, amelynek eredményeként az elmúlt tiz év alatt a kivitelezés teljes gépesítése megvalósult. Az alkalmazott drénező géptípusok nagyrésze ároknyitással fekteti le a talajcsöveket /ETIí-171 , Hollanddrain, HoesGigant/ de rendelkezünk ároknyitás nélküli, réseléssel dolgozó nagyteljesítményű talajcsövező gépekkel is /Corneliu: . A talajcsövek anyaga 1973-ig kizárólag - változó minőségű - égetett agyag volt. Ettől az időtől kezdve fokozatosan tért hódított a főként NDK és Csehszlovák importból származó műanyag talajcső. A müanyagcsövek alkalmazása a szállítás lényeges mérvű csökkentését és a szállítás során keletkező sérülések, törések, kiküszöbölését eredményezi. Az utóbbi évek műszaki fejlesztésének eredményeként ma már közel 100 J»-ban - főként hazai gyártású - müanyagcsövek kerülnek-beépítésre. 1975.XII.31-én 19Q0.XII.31-én 19&1.XII.31-én Dunántul Alföld É.Magyarország 98,2 % 9,0 % 1,8 % 74,3 % 20,5 S< 5,2 % 68,7 % 2-5,7% 5,6 % 197