A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

tozások számitásbavétele, - a töltésszakadáson való kifolyás számításának pontosítása, = a hullámtér szélességének /a keresztirányú esésnek/, illetve = a szakadás közvetlen környezetében a külső oldalon lévő, a kifolyást érintő körülményeknek /kopolya, erdő, stb./ figyelembevételével, - a kifolyó víz terepen való mozgásának és a tározódás folyamatának pontosabb leírása, - mellékág hatásának figyelembevétele /pl. Körösök rendszere/. A fejlesztés első lépéseként a mederben lejátszódó nempermanens folyamat pontosabb leírására készült algoritmus, melynek lényege, hogy a töltésszakadás következtében kialakuló vizszintsüllyedést /depressziót/ számitja ugy, hogy a töltésszakadás helyén a rendszert három részre bontja /l.ábr

a/: - a szakadás mögötti hullámtér, - a szakadás alatti folyószakasz, - a szakadás feletti folyószakasz. A szakadást követő At idő múlva a szakadás szelvényében a hj£ eredeti vízálláshoz képest vizálláscsökkenés következik be. Ennek, valamint a H

t terepmagasságnak a figyelembevételével meghatározható a HJJ = hj£ - AHj^/2 - H

t /l/ átlagos nyomómagasság, mellyel meghatározható a feltételezett szakadási szélesség mellett kiömlő Q

K vízhozam. Ezt az értéket, mint első feltételezést elfogadjuk és áttérünk a szakadás alatti folyószakasz vizsgálatára. A áí időtartam alatti változás hatásának feltételezett alsó 95