A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

f./ Mi a megvalósítás feltétele? g./ Mi az elérhető időelőny? A kérdésekre adott válaszainkat az 1. ábrán foglaltuk össze. Szövegesen csak azokra a megállapításokra utalunk, melyek némi részletezést igényelnek. Jelölések: H: vizállás. Értelemszerűen maximalis vizállás vagy árhullámkép Q: vízhozam. Szintén maximális vagy vízhozam hullámkép C: adott időtartamú /3, 6, 12, 24 órás/ csapadékösszeg Q-H: egyértékü vizhozamgörbe L: lefolyás A statisztikus /mércekapcsolat, regresszió stb./ módszerek maximális vizállás előrejelzésre történő alkalmazásának fontos és sokszor nehezen biztositható feltétele, hogy az adatsorok a vízgyűjtőnek az előrejelzés kiadásakor aktuális állapotát tükrözzék. Neheziti ennek a feltételnek a biztosítását, hogy az nem oldható meg egyértelműen a matematikai statisztikai értelemben homogén adatsorok előállításával. Bár elméletileg könnyen kimutathatók a vízhozam input adatsorok használatának előnyei, a gyakorlati alkalmazás során szinte megoldhatatlan feladattal állunk szemben. Nem ismertek /különösen a statisztikus módszerek által megkövetelt hosszabb időszakra visszamenőleg/ az országhatáron tuli szelvények vizhozamgörbéi. Még az egyértékü vizhozamgörbe sem áliitható legfőbb esetben elő. Legújabb méréseink pedig azt bizonyítják, hosy a vízhozam burokgörbe még a Felső-Tiszán sem helyettesíthető egyértékü görbével. 7