A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

AZ ÁRVIZI ELŐREJELZÉS SZEGEDEN KIDOLGOZOTT MÓDSZEREI dr.Vágás István - dr.Simády Eéla Alsótiszavidéki Vizügyi Igazgatóság . ÖSSZEFOGLALÁS Az árhullámok tiszai előrejelzésében nem állták meg helyüket azok a feltételezések, amelyek a felső ás az alsó folyószakaszok vizmórcéi között oksági láncot véltek fennállani. Az árviztörténeti adatok elemzése igazolta, hogy a nagyobb árvizek tiszai tetőzesei a természetes vizszinduzzasztások vagy -sülylyesstések miatt, alulról-felfelé terjedő hatások által meghatározottak. A természetes vizszinduzzasztások és -süllyesztések okozói a mellékfolyók árhullámai, illetve a befogadónak, a Dunának vizssintváltozásai. A duzzasztások és süllyesztések a folyó vizszinét az árhullámoktól eltérően változtathatják, igy a főfolyó árhullámait lasaithatják, megállíthatják vagy visszafordíthatják. A süllyesztés a főfolyón tetőzést, vagy árhullám-saakadást idézhet elő. Az Alsó- és jórészt a Közép-Tisza tetőzéseit tehát vagy a Maros, vagy a Duna árhullámainak tetőzési időpontja határozza meg. A felülről érkező tiszai árhullámok csak e hatások hiányában mértékadók. Az előrejelzéseknek tehát ebből a valóságos hidrológiai genetikából és nem a más folyókon bevált feltételezésekből kell kiindulniuk. 62