A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

felmerül annak igénye, hogy a 2. táblázatben felsorolt kisvízfolyáe sok országhatár mércéire is adjunk előrejelzést. A vízfolyások közül a Répcére kidolgozott előrejelzési modellünk van, a többi vízfolyásra ilyen anyag készítése elkezdődött. Ezek alapján tájékozt

ató értékeket tudunk mondani és ezt esetenként meg is tettük. Gyakorlati oldalról nézve a kérdést, ennek az előrejelzési tevékenységnek nincs különösebb haszna, merts - a vízfolyásokat a határszelvények környezetében olyan emésztőképességtire építették ki /: kivéve a Gyöngyös rövid szakaszát/, hogy jelentős árhullámokat is le tudjanak vezetni a medrek; - az áradási idő nagyon rövid /: 2 táblázat:/. Emiatt a csapadékadatok begyűjtési idejét is figyelembe véve érdemleges időelőnyt nem lehet elérni; - a vízfolyások ausztriai vízgyűjtőin 1-2 csapadékállomásról lehet csak a már ismertetett korlátozott lehetőségek között csapadékadatot szerezni, ami a kielégítő ihfarsnáltságot nem biztosítja. 2. ARVIZI ELŐREJELZÉSEK A ZALÁRA A zalai árvizi védvonal mértékadó mércéje Zalaapátinál van. Az itt várható tetőzésre csapadékadatokból adunk tájékoztató előrejelzést, majd a zalabéri tetőzés alapján pontosítjuk ezt. Csapadékadatokat elsősorban saját riasztó hálózatunktól várunk. Ennek működésében két alapvető bizonytalansági forrás van: - Az észlelők nagyrésze hosszú esőmentes időszak után megfelejtkezik riasztási kötelezettségéről. - A hírközlési lehetőségek korlátozottak, a telefonvonalak főleg nagy esőzéskor gyakran használhatatlanná valnak. Az utóbbi évek zalai árhullámai, miként ez az 1. táblázatból is látható, kicsik - közepesek voltak. A mércekapcsolat alapján a 43