A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

\ - A vízrendezési beavatkozások /: Rába:/ vagy a természetes hatások /: Zala, hinár:/ miatt az utóbbi éveket ez állandó változás jellemezte« 1.ÁRVIZI ELŐREJELZÉSEK A RÁBA VIZREHESZERBEü Az elrault időszak több közepes és két jelentős rábai árhullán/a le- , , Körű hetoséget ad a szélesebb : tájékozódásra. A továbbiakban mérceszelvényeuként vizsgáljuk az előrejelzési kérdéseket. 1.1, S

zent

got

thárdi mérce Az előrejelzés csapadékadatokból történik és eredményeképpen megkapjuk: - a várható tetőző hozamot - ez alapján a tetőző vizállást - az áradási időt Az előrejelzés pontosságát fosfolyásoló tényezők: - a csapadék területi átlagértéke, területi megoszlása - ass előrejelző "modell" megbízhatósága - a vizhozamgörbe ismertsége A szentgotthárdi mérce vizhozangörbéje az utóbbi évekoen jelentősen megváltozott. Jól érzékelteti ezt a 3. táblázat, amelyből látható, hogy a Gyakorlatilag megegj -ző tényleges tetőző hozamú 198o. okt. 13."i és 1982. okt. 7.-i árhullám tetőző vízállása között 44 cm különbség van. Az 198o-as árhullámnál a viz egy része a Rábafüzes-Szentgotthárd közutat meghágva jutott a Lahn patak völgyébe. 1982.-ben a viz a mederben maradt. Sem 19So-ban, sem 1982-ben nem állott rendelkezésünkre az aktuális vizhozamgörbe, ezeket ccak az árhullám levonulása után tudtuk megszerkeszteni az árvizi vizhozammérések eredményeiből. Az előrejelző modell megbízhatóságát az izohiéta térképek alapján számitott átlagcsapadék és az aktuális vizhozamgörbe ismeretében vizsgáltuk arra a négy árhullámra, melyekre az osztrák csapadékadatokat 39